Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-36-2
A gepárd (Acinonyx jubatus) a macskafélék családjának jellegzetes tagja, az Acinonyx nem egyetlen élő faja. A többi macskafélétől karcsú, nyúlánk teste és hosszú lába különbözteti meg, valamint az, hogy karmait nem képes visszahúzni. Mellkasa domború, a hasa mélyen behúzott. Kis feje, rövid orra és magasan ülő szeme, kis kerek füle van, orrlyukai a jobb belégzés érdekében nagyok. Sárgás szőrében a kerek fekete pettyek az álcázást segítik. Orra két oldalán cseppszerű fekete vonalak láthatók. A felnőtt állat súlya 40-65 kg, testhossza 112-135 cm, farka elérheti a 84 cm-t.
Nappali vadász. A leggyorsabb szárazföldi állatként tartják számon; egyes mérések szerint rövid távon elérheti a 100 km/h-t. Ettől azonban úgy kimelegszik, hogy ha nem áll le pihenni, akár bele is halhat.
A gepárd az amerikai CITES (Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről) I. függelékében is szerepel, mint veszélyeztetett faj. Az összes nagymacska közül ezt a legnehezebb új környezetbe telepíteni. Fogságban nehezen szaporítható, bár néhány állatkertben már sikerült. Egykor a bundája miatt vadászták, mostanra a területének és zsákmányállatainak megfogyatkozása veszélyezteti fennmaradását.
A felnőttkort kevés gepárdkölykök éri meg, egyrészt genetikai tényezők, másrészt a gepárddal versengő ragadozók, (oroszlánok, hiénák, sőt a sasok) miatt. Néhány biológus úgy gondolja, hogy a beltenyészet túl nagy ahhoz, hogy eredményesen szaporodhasson. A mesterséges megtermékenyítéssel végzett tenyészprogramok több állatkertben sikerrel jártak. Magyarországon a szegedi és a nyíregyházi állatkertben látható.