Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-23-1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Dombóvári GV nyomvonala a Kórház utca mellett, a GV állomás és a MÁV állomás között
A Dombóvári GV nyomvonala a Kórház utca mellett, a GV állomás és a MÁV állomás között

A Dombóvári Gazdasági Vasút egy keskeny nyomtávú, egyvágányú, nem villamosított gazdasági vasút volt Dombóvár és Csoma-Szabadi között 1948-tól 1979-ig. 1980-tól 1984-ig Dombóvár és Tüske közt mint Úttörővasút üzemelt, 1994-ben bontották el.

A legendásan tehetséges gazdálkodó, Dőry Etelka kezdeményezte 1911-ben az új-dombóvári MÁV-állomásról induló, Tüskepusztát, a Mászlonyi-utat, Szilfáspusztát és Nosztányt érintő, 760 mm nyomtávú lórévasút építését. Az átrakáshoz az új-dombóvári MÁV-állomáson két, keskeny nyomközű vágány állt rendelkezésre.

A dombóvári GV-hálózat nagyobb része (60,3 km) 1923-ban épült a településtől északra található nagybirtokok igényeinek kielégítésére. 1948-ban még pár összekötő- és szárnyvonallal bővítették, és a gazdasági vasutak első ötéves tervében épült Inámpuszta-Cserepespuszta szakasszal érte el végleges formáját.

1979. december 31-én 24:00-kor a Dombóvári Gazdasági Vasút hálózatán a közforgalom megszűnt, a személyszállítást a Volán vette át. 1981-ben elbontották az Attala és Cserepespuszta közti szakaszt, a Csoma-Szabadi és Szentivánpuszta közti pálya felszámolása 1982-ben kezdődött. 1980. május 1-jén Vidóczi László tanácselnök kezdeményezésére a GV Dombóvártól Tüskepusztáig tartó szakaszán ismét megindult a személyforgalom, immár úttörővasútként.

A vasút emlékét az egykori állomás felvételi épülete és mozdonyszínje őrzi. Az egykori váróteremben és laktanyában kapott helyet Beles Lajos vasúttörténeti gyűjteménye, valamint a Dombóvári Vasútmodellező Klub. Az épületet 2008 nyarán renoválták. A GV egykori műhelyét autóbontóvá alakították.