Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2012-14-2
Az Avas vulkáni eredetű, 234 méter magas domb Miskolc közepén, egyben az Avas városrész neve is. A városrész magába foglal egy lakótelepet is, amely tíz és félezer lakásával az ország egyik legnagyobb lakótelepe. A domb neve régi magyar szó, aminek a finnugor jelentését is megtalálták. Az Avas a középkori Miskolcnak tölggyel és bükkel benőtt makkoltató területe volt, és ma a „makkot termő, makkoltatásra szolgáló erdő”, „tilalmas erdő” jelentés az elfogadott. Miskolc megművelt hegyének megnevezéséről a középkori forrásokban sokáig a Szent György-hegy nevet találták, maga az Avas megnevezés csak a kora újkori forrásokban jelent meg, de a források arra is utalnak, hogy e nevet is használták már a legrégebbi időktől. Az Avas történelmileg kialakult számos helyneve közül több még ma is használatban van, másokat az 1990-es évektől utcanevek idéznek fel.
A domb északi, északkeleti oldalán van a műemlékek és a látványosságok zöme. Tetején áll a tévétorony, a város egyik jelképe. Egy másik fontos jelkép az avasi gótikus református templom és a mellette álló harangtorony. Az Avas körzetéhez tartozik az egykori Mindszent községben épített mindszenti templom, a mellette még ma is álló mindszenti ispotály és az úgynevezett Csupros Mária-szobor is. Az Avas temetőit is régóta használják: az avasi református temető műemlék, de a zsidó temetőben és a két mindszenti temetőben is sok értéket találunk. Az Avasra már az őskori ember is betelepült, amiről számos, ma a Herman Ottó Múzeumban őrzött kőkori lelet tanúskodik. Déli-délkeleti részén a kora középkortól szőlőt termeltek és kiváló borokat állítottak elő. A domb oldalában borospincéket, illetve borházakat alakítottak ki; közülük néhány irodalmi asztaltársaságoknak is helyet adott.
A déli-délkeleti lejtőkön 1973 és 1985 között hatalmas, Eger méretű lakótelep épült, amivel a lakáshiányt ugyan megoldották, de számos, később jelentkező társadalmi problémát generáltak.