Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-22-1
.png)
Marilyn Monroe (született Norma Jeane Mortenson; Los Angeles, 1926. június 1. – Los Angeles, 1962. augusztus 5.) amerikai színész, fotómodell, énekesnő. Az 1950-es évek egyik legismertebb szexszimbóluma volt, aki „buta szőke” filmszerepeivel szerzett hírnevet. Színésznőként körülbelül egy évtizedig volt aktív, ez alatt filmjeiből kétszázmillió dollár bevétel folyt be. Mindmáig a popkultúra egyik legismertebb, ikonikus egyénisége.
Los Angelesben született, gyerekkorát különböző nevelőszülőknél és árvaházban töltötte, míg 16 évesen férjhez nem ment. A második világháború idején gyári munkásnőként készültek róla az első professzionális fotók, ekkor kezdődött fotómodell pályafutása. Pin-up girlként vált híressé, és így kapta első mellékszerepeit a 20th Century Fox és a Columbia Pictures filmstúdióknál. 1951-től már fontosabb szerepeket is kapott, elsősorban vígjátékokban (Annyi idős vagy, amennyinek érzed magad és Gyanús dolog), de drámákban (Éjszakai összecsapás, Ne is kopogtass!) is. Filmkarrierje kezdetén botrányt kavart, amikor kiderült, hogy 1949-ben aktfotók jelentek meg róla, de az eset csak fokozta a filmjei iránti érdeklődést.
1953-ra filmjei a legjövedelmezőbb hollywoodi alkotások közé tartoztak, főszerepet kapott a Niagara című film noirban és a Szőkék előnyben, valamint a Hogyan fogjunk milliomost? című vígjátékokban; utóbbiak megalapozták „buta szöszi” imázsát. Monroe hamarosan megunta beskatulyázását és sztár mivoltához képest alacsony jövedelmét, ezért 1954-ben összeveszett a Fox filmstúdióval. Hamarosan újabb megállapodást kötöttek, és az év egyik legnagyobb kasszasikerével, a Hétéves vágyakozással tért vissza. A további súrlódások miatt 1954 végén megalapította a Marilyn Monroe Productions (MMP) céget. 1955-ben új szerződést kötöttek, és a Buszmegálló, valamint A herceg és a kóristalány című filmekért a kritikusok elismerését is kivívta. 1959-ben a Van, aki forrón szereti vígjátékban nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb női főszereplőnek járó Golden Globe-díjat. Utolsó elkészült filmje az 1961-es Kallódó emberek.
Magánéletében számos problémával küzdött, amelyeknek a sajtó is sok figyelmet szentelt. Gyógyszerfüggő volt, depressziótól és szorongástól szenvedett. Háromszor házasodott, köztük a híres baseballjátékos Joe DiMaggióval és a neves író Arthur Millerrel. Házasságai néhány év vagy néhány hónap után válással végződtek. 1962-ben, 36 évesen halt meg szándékos barbiturát-túladagolás következtében. Haláláról számos összeesküvés-elmélet látott napvilágot.