Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-10-2

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
< Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lítium megjelenése
A lítium megjelenése
A Castle Bravo atomrobbantás
A Castle Bravo atomrobbantás

A lítium a kémiai elemek periódusos rendszere I. főcsoportjába, az alkálifémek közé tartozó kémiai elem. Vegyjele Li, rendszáma 3. Elnevezése a görög λίθος (lithosz, kő) szóból ered. Meg nem honosodott, nyelvújítás korabeli elnevezése lavany. Elemi állapotban lágy, ezüstfehér színű fém. Szabványos hőmérsékleten és nyomáson a lítium a legkisebb atomtömegű fém, a legkisebb sűrűségű szilárd elem. Mint minden alkálifém, erősen reaktív és gyúlékony, emiatt jellemzően ásványi olajba merítve tárolják. Felvágva fémesen csillog, de a nedves levegőn a felület gyorsan tompa ezüstszürkévé, majd feketévé korrodál. Mivel erősen reaktív, a természetben elemi állapotában nem fordul elő; vegyületei általában ionosak. Lítiumtartalmú a pegmatitok több ásványa, és oldékonysága miatt jelen van az óceánokban is, ezért gyakorta állítják elő telített sósvízből és agyagból. Az iparban lítium-klorid és kálium-klorid keverékének elektrolízisével különítik el és állítják elő.

A lítium atommagok az instabilitás peremén léteznek, mivel az egy nukleonra jutó kötési energia mindkét stabil izotópjában a legalacsonyabbak közé tartozik a stabil nuklidok között. Atommagjának viszonylagos instabilitása miatt a periódusos rendszer első 32 eleme közül csak a 26. leggyakoribb a Naprendszerben annak ellenére, hogy atomtömege rendkívül kicsi. Hasonló okokból a lítiumot sokféleképpen hasznosítják a magfizikában. A lítiumatomok héliummá alakítása (transzmutálása) volt az első teljes egészében ember által kiváltott nukleáris reakció (1932-ben), a lítium-6-deuterid pedig a többfázisú termonukleáris fegyverek fúziós üzemanyaga. A lítiumot és vegyületeit az iparban is több célra használják, beleértve a hőálló üvegeket és kerámiákat, a repülőgépiparban használt ötvözeteket (nagy szilárdság, kis tömeg), a lítiumelemeket és a lítiumion-akkumulátorokat. A lítium teljes termelésének több mint a felét ezek az alkalmazások emésztik fel.

Semmilyen, láthatóan létfontosságú biológiai folyamatban nincs szerepe; az állatok és a növények lítiummentes környezetben is egészségesek maradnak — nem létfontosságú funkciói azonban lehetnek. A lítiumion (Li+) különféle sói az ion neurológiai hatásai miatt a bipoláris zavarban szenvedők hasznos hangulatstabilizálóinak bizonyultak (lásd: lítiumterápia).

Lítium-deuterid volt a korai hidrogénbomba-változatok választott fúziós üzemanyaga. Neutronokkal bombázva a lítium-6 és a lítium-7 egyaránt tríciumot produkál. Ez, az első hidrogénbomba-tesztek előtt csak részben ismert reakció volt a felelős az 1954. március 1-i Castle Bravo atomrobbantás vártnál nagyobb energiahozamáért.