Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-47-1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Empedoklész (görög Ἐμπεδοκλῆς, Akragasz, Szicília, kb. i. e. 495i. e. 435) ókori görög filozófus, orvos, csodatévő vallási tanító. Jómódú családba született, akinek legendás misztikum övezi életét és halálát, amit lélekvándorlási tanával maga is propagált.

Hérakleitosz és Parmenidész tanításaiból merítve négyelemes, bizonyos elemeiben a püthagoreusokéval rokon kozmogóniát épített fel. Négy elem: a víz, a levegő, a tűz és a föld keveredéséből tételezte fel a világmindenséget, a keveredés változó arányait és mozgását pedig az ugyancsak anyagi eredetű Szeretet és Viszály hatásának tulajdonította, emiatt a materializmus előfutárának is tartják. A világ és az élőlények történetét négy nagy szakaszra osztotta úgy, hogy az egyesülések és a szétválások ellenére az egészet állandónak tartotta.

Igyekezett megmagyarázni az érzetek keletkezését és a gondolkodást is. Peri phüszeósz (A természetről), illetve Katharmoi (Tisztulások) című, mintegy 5000 sor terjedelmű tankölteményei töredékesen maradtak fenn.