Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-23-2

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rendezetlen szálak halmazából álló fátyol mikroszkópi képe
Rendezetlen szálak halmazából álló fátyol mikroszkópi képe

A nemszőtt kelmék fontos helyet foglalnak el a textilipar termékei között. Maga az elnevezés nem szerencsés, mert bár ezeket valóban nem klasszikus szövéssel készítik, de nem is kötéssel, fonatolással vagy a csipkekészítés valamely módszerével. Ezek szintén nem szövő eljárások, termékeiket mégsem soroljuk a „nemszőtt kelmék” csoportjába. Az elnevezést a magyar szaknyelv — más nyelvekhez hasonlóan — az angol „nonwovens” kifejezés tükörfordításaként vette át.

A „nemszőtt kelmék” ebben az értelemben nem egymást keresztező vagy egymáson átkulcsolódó fonalakból álló kelmék, hanem többé-kevésbé kusza, bár lapszerűen szétterített szálhalmazok (szövedékek). Szálaikat mechanikai vagy vegyi eljárásokkal erősítik egymáshoz. (Ezek az anyagok tehát rokonai a csak gyapjúból előállítható, szintén szövés nélkül készülő nemeznek — azt azonban hivatalosan nem tekintik „nemszőtt textíliának”.) A szálak lapszerűen elhelyezkedő halmaza a textilipari eljárásokban a „fátyol” vagy „bunda”. A műanyagiparban a bunda helyett többnyire (a gyártási fázistól és a képződmény vastagságától is függően) a paplan) szakkifejezést használják, ilyen formán a „nemszőtt kelmék” voltaképpen fátyol- vagy bundaalapú textilanyagok. Mivel a fátyol vagy bunda laza szerkezete önmagában nem elég szilárd, azt meg kell erősíteni.

Definíciója a nemzetközi szabvány szerint: nemszőtt kelme az olyan irányított vagy véletlenszerűen elhelyezkedő szálakból mesterséges úton képzett lap, szövedék vagy szálhalmaz, amelyben a szálakat a súrlódás és/vagy kohézió és/vagy adhézió tartja össze, kivéve a papírt és a kötéssel, szövéssel, szövedékfonalakkal megerősített vagy nemezeléssel készített kelméket.