Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-42-2

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
The body of Leo V is dragged to the Hippodrome through the Skyla Gate.jpg

A dürrakhioni csatát 1081. október 18-án vívták az I. Alexiosz Komnénosz vezette bizánci erők a dél-itáliai normann grófság Robert Guiscard által parancsnokolt csapataival. A Bizánchoz tartozó Illíria székhelye, Dürrakhion (ma Durrës) városa melletti ütközet normann győzelemmel végződött.

Miután a normannok meghódították Dél-Itáliát, VII. Mikhaél bizánci császár (ur. 1071–1078) fia eljegyezte Robert Guiscard lányát. Amikor Mikhaélt elűzték a trónról, Robert ezt ürügyül használta fel Bizánc balkáni birtokainak meghódítására. 1081-ben csapatai ostrom alá vették Dürrakhiont, bár flottája vereséget szenvedett a velencei hajóhadtól. A néhány hónappal korábban hatalomra jutott Alexiosz Komnénosz október 18-án rátámadt az ostromlókra. A csata kezdetén a varég zsoldosokból álló bizánci jobbszárny megfutamította a vele szemben állókat, de mikor üldözni kezdték a normannokat, elszakadtak a főerőktől, és egyre nagyobb veszteségeket szenvedtek. A támadásuk kifulladt, és végül megsemmisítették őket. Ezután a normann derékhadnak is sikerült legyőznie és megfutamítania a bizánci főerőket.

A győzelem után Robert Guiscard 1082 februárjában elfoglalta Dürrakhiont, majd a szárazföld belseje felé vonulva megszállta Macedónia és Thesszália nagy részét. Ezután azonban el kellett hagynia a Balkánt, mert szövetségesét, VII. Gergely pápát megtámadta IV. Henrik német-római császár. Robert a fiát, Tarantói Bohemundot tette meg görögországi seregének vezérévé. Ő eleinte sikereket ért el a bizánciak ellen, de Alexiosz végül Larissza mellett döntő vereséget mért rá, így hódításaikat feladva vissza kellett vonulnia Itáliába.