Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-3-2

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Hagia Szophia (görög betűkkel: Ἁγία Σοφία; latinul: Sancta Sophia; törökül: Ayasofya; újgörögösen: Ajía Szofía; a név jelentése: Szent [= isteni] Bölcsesség) egy hajdani bizánci ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban. Később mecsetként használták, ma múzeumként látogatható.

A mai Hagia Szophia és előzményei neve kezdetben csak Nagytemplom (Ekklészia Megalé) volt. Az elnevezés arra utalt, hogy nem volt másik hozzá fogható méretű templom a korabeli „keresztény világ”-ban. A Hagia Szophia az utolsó jelentős alkotása a késő ókori építészetnek, és egyben az első képviselője annak a specifikusan bizánci architektúrának, amelynél az épület domináns eleme a kupola.

A templom bejáratául szolgáló bronzkapun át a külső előtérből két ajtó nyílik a tulajdonképpeni előcsarnokba. Az egyik fölött látható mozaik Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal, jobbján Nagy Konstantin császár a város makettjével, balján a templomépítő I. Justinianus császár a Hagia Szophia másával. Egy másik különleges értékű mozaikon ugyancsak az Istenszülő Mária áll karján Jézussal, és két oldalán II. János császár, valamint felesége, Eiréné császárné, Szent László király lánya, a Magyarországról jött Szent Piroska látható.