Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-29-1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ramadán ünnepi.
Ramadán ünnepi.

Az iszlám (arabul الإسلام al-islām, al-iszlám kiejtése) a Föld nagy világvallásainak egyike. arab, zsidó és keresztény hittel közös tőről fakadó, monoteista vallás, amelyben Mohamed prófétáé a vallási és politikai vezető szerep. Hívői, a muszlimok az iszlámot az első, az egyetlen igaz, a világ keletkezése óta létező vallásnak tekintik. Alapjául azon, Isten (arab eredetű, más muszlim országokban is használt nevén Alláh, vagyis Allah) szavának tekintett kinyilatkoztatások szolgálnak, amelyeket Muhammad ibn Abdalláh ibn Abd al-Muttalib, közismert nevén Mohamed próféta adott át a 7. század első harmadának végén Hidzsázban követőinek, és amelyeket halála után két évtizeddel a Koránban gyűjtöttek össze követői, a muszlimok, magyarosan muzulmánok.

Az iszlám túlmutat a dogmák és vallásgyakorlatok összességén, civilizációnak is tekinthető: híveit Mauritániától Indonéziáig közös kultúra, közös hagyományok és az egyazon, vallást, erkölcsöt, jogot és mindennapi életet szabályozó jogrendnek (saría) engedelmeskedés köti össze. Mindehhez egészen a modern időkig a vallási és tudományos életben az arab nyelv általános használata társult. 1 milliárd 570 millió követőjével (ez a Föld népességének 23%-a) – a kereszténység után – a világ második legnagyobb vallása. Fő elterjedési területei Észak-Afrika, a Közel-Kelet, Közép-Ázsia, valamint Malajzia és a legnépesebb muszlim ország, Indonézia.

Az iszlám ünnepek körében 2015-ben június 17-e és július 16-a között ünneplik az egyik főünnepet, a ramadánt, amely a böjt megtörésének ünnepével zárul.