Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-24-2

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az óramutató járásával föntről: a Sötétkapu, a Bazilika, az Ószeminárium, a Kis-Duna sétány, és a Várhegy látképe Párkányból
Az óramutató járásával föntről:
a Sötétkapu, a Bazilika,
az Ószeminárium, a Kis-Duna sétány,
és a Várhegy látképe Párkányból

Esztergom (németül: Gran, szlovákul: Ostrihom, törökül: Estergon) fejlett iparú iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom megyében a Duna jobb partján. Fekvése miatt a Dunakanyar legfelső városának is nevezik. Népessége 2014-ben 28 412 fő, amivel a megye második legnépesebb települése. Az Esztergomi járás székhelye.

Esztergomot már a történelem előtt is lakták. A rómaiak is települést hoztak itt létre, a neve Salvio Mansio volt. Marcus Aurelius itt írta az Elmélkedések 12 fejezetét. Géza fejedelem 972-ben állandó székhelyévé tette, ezt tekintjük Esztergom alapításának. Itt született és keresztelkedett fia, Szent István, aki a várost érseki székhellyé tette. Egészen 1242 teléig, a tatárjárásig az ország egyik központja volt. A tatárok a városban egyedül a fellegvárat nem tudták bevenni. A város a 15. századra vallási és kulturális központtá nőtt, számos király, Európa-szerte elismert tudós és művész is megfordult itt. A török 1543-ban elfoglalta és végvárává tette. A várost véglegesen Sobieski János foglalta vissza a párkányi csata során 1683-ban. A bazilikát a visszatért érsekek kezdték építtetni. 1895-ben megépült a várost Párkánnyal összekötő Mária Valéria híd, és még ebben az évben egyesült a közeli településekkel, Vízivárossal, Szenttamással és Szentgyörgymezővel. A hidat a második világháborúban felrobbantották. Esztergom 1952-ig maradt megyeszékhely. Az ezredforduló után 2001-ben újraépült a Mária Valéria híd, majd a város 2003-ban a megalakuló Ister-Granum Eurorégió központja lett.

Ma kedvelt idegenforgalmi célpont: évente egymillió turista utazik ide. Az esztergomi érsek székvárosaként a magyar katolikus egyház központja. Az esztergomi Európa egyik legnagyobb bazilikája, egyúttal az ország legmagasabb épülete. Itt található Magyarország egyetlen, épen maradt magyar reneszánsz kori épülete, a Bakócz-kápolna. A városnak van a leggazdagabb egyházi kincstára az országban; gyűjteményei világviszonylatban is kiemelkedőek. A Keresztény Múzeum az ország leggazdagabb, a világ harmadik leggazdagabb egyházmegyei múzeuma. A városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje. Esztergom a magyar repülés egyik bölcsője, 1936-tól az esztergomi repülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. A rendszerváltástól 2012-ig a városban volt az Alkotmánybíróság székhelye.