SZU–14

SZU–14 nehéz önjáró löveg
SZU–14-2 önjáró löveg
Fejlesztő ország	Szovjetunió
Gyártási darabszám	2
Általános tulajdonságok
Személyzet	7 vagy 8
Tömeg	48 tonna
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat	50 mm elöl, 30 mm oldalt
Elsődleges fegyverzet	152 mm (U–30 vagy Br–2) löveg
Másodlagos fegyverzet	2 db 7,62 mm-es DT géppuska
Műszaki adatok
Motor	M–17–1T dízelmotor
Teljesítmény	507 kW (680 LE)
Felfüggesztés	spirálrugó
Sebesség	22 km/h
Fajlagos teljesítmény	14 Le/tonna
A Wikimédia Commons tartalmaz SZU–14 nehéz önjáró löveg témájú médiaállományokat.

A SZU–14 szovjet kísérleti nehéz önjáró löveg, amelyet a T–35-ös nehéz harckocsi alvázán alakítottak ki. 1935-ben tervezték a leningrádi Kirov gyárban.

Az első változatba egy 203 mm-es tarackot építettek, ez 50 tonnás tömegével 20 km/h-s sebességre volt képes.

A SZU–14–1-es változat 152,4 mm-es B–10-es hajóágyúval volt felszerelve, amely 43,5 kg-os lövedékkel 20 km-re tudott tüzelni. Ez a prototípus már csak 47,9 tonnát nyomott és sebessége is 31 km/h-ra növekedett.

1939-ben Sztálingrádban 152,4 mm-es Br–2-es harckocsiágyúval elkészült a SZU–14–2-es változat. Tömege 65 t-ra, hatótávolsága 25 km-re növekedett.

• 
  SZU–14-2 önjáró löveg a kubinkai harckocsimúzeumban
• 

Külső hivatkozások

• www.WWIIVehicles.com