STS–51–L
| STS–51–L | |||||
 | |||||
 | |||||
| Hátsó sor (B-J): Onizuka, McAuliffe, Jarvis, Resnik Első sor (B-J): Smith, Scobee, McNair | |||||
| Repülésadatok | |||||
| Űrügynökség | NASA | ||||
| Űrrepülőgép | Challenger | ||||
| A repülés paraméterei | |||||
| Start | 1986. január 28. 16:38:00 UTC | ||||
| Starthely | Cape Canaveral LC39-B | ||||
| Leszállás | |||||
| ideje | 1986. február 3. 17:12 UTC (tervezett) | ||||
| helye | Edwards légitámaszpont (tervezett) | ||||
| Időtartam | 1 perc 13 mp (tényleges) 6 nap 34 perc (tervezett) | ||||
| Megtett távolság | 29 km (tényleges) | ||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz STS–51–L témájú médiaállományokat. | |||||
Az STS–51–L jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 25, és a Challenger űrrepülőgép 10 repülése. A küldetés a repülés 73. másodpercében katasztrófába torkollott.
Küldetés[szerkesztés]
A küldetés célja, tervek szerint a TDRS–2 és a SPARTAN–203 műholdak pályairányba állítása, a Halley-üstökös megfigyelése és több más tudományos kísérlet volt. A Tanár az űrben program keretében Christa McAuliffe személyében utazott volna az első civil az űrrepülőgép fedélzetén. A program célja a tudomány népszerűsítése lett volna. A katasztrófa után a programot azonnal felfüggesztették, és később meg is szüntették.
Első nap[szerkesztés]
1986. január 28-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, a Solid Rocket Booster (SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–B (LC – Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Tervezett orbitális pályája 90,4 perces, 28,45 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 285 kilométer, az apogeuma 295 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 121 778 kilogramm, tervezett leszálló tömeg 90 584 kilogramm.
Robbanás[szerkesztés]
1986. január 28-án a Kennedy Űrközpont (KSC) 29 kilométeres (18 mérföld) indítási magasságában, összesen 1 perc 13 másodperces (73 másodperc) repülést követően, a gyorsítórakéta Solid Rocket Booster (SRB) tömítőgyűrűjének átégése következtében az üzemanyagtartály lángra kapott, az űrrepülőgép felrobbant. A hideg időben történő indításoknál felhívták a NASA illetékeseinek figyelmét, hogy 12 °C alatt a tömítőgyűrűk nem biztosítják a szükséges szigetelést. A feszített Space Shuttle program miatt mégis engedélyezték az indítást.
Személyzet[szerkesztés]
(zárójelben a repülések száma az STS-51-L jelű küldetéssel együtt)
- Francis Scobee (2), parancsnok
- Michael John Smith (1), pilóta
- Judith Resnik (2), küldetésfelelős
- Ellison Shoji Onizuka (2), küldetésfelelős
- Ronald McNair (2), küldetésfelelős
- Gregory Jarvis (1), rakományfelelős
- Christa McAuliffe (1), rakományfelelős
Tartalék személyzet[szerkesztés]
- Louis William Butterworth a Hughes Space and Communications vállalt űrhajósa
- Barbara Morgan a Tanár az űrben program részese
Források[szerkesztés]
- STS–51–L. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. szeptember 29.)
- NASA - STS-51-51-L Mission Profile. NASA. (Hozzáférés: 2019. április 13.)
