SM U–30 (Osztrák–Magyar Monarchia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
SM U–30
HajótípusTengeralattjáró
ÜzemeltetőAz Osztrák-Magyar haditengerészet zászlaja Császári és Királyi Haditengerészet
HajóosztályWeser-osztály
Pályafutása
ÉpítőGanz Danubius, Fiume
Építés kezdete1916. március 9.
Vízre bocsátás1916. december 27.
Szolgálatba állítás1917. február 17.
Sorsa1917. március 31-én bevetésre indult, további sorsa ismeretlen
Általános jellemzők
Vízkiszorítás268 t / 306 t
Hossz36,90
Szélesség4,75 m
Merülés3,72 m
Maximális merülési mélység50 m
HajtóműFelszínen 2 db Körting dízelmotor (300 LE)
víz alatt 2 db elektromotor (280 LE)
Sebesség9 csomó / 7,5 csomó
Fegyverzet
  • 2 db 45 cm-es torpedóvetőcső
  • 1 db 7,5 cm/L30 löveg
  • 1 db 8mm-es géppuska

Legénység23 fő
SablonWikidataSegítség

Az SM U-30 a Császári és Királyi Haditengerészet tengeralattjárója volt, építését Fiuméban a Ganz Danubius hajógyár végezte a német UB-II típus tervei alapján 1916-ban. Próbaútjait követően 1917. február 17-én állt szolgálatba. 1917. februárjának-, majd márciusának végén bevetésre indult a Földközi-tengerre, utóbbit követően azonban a búvárnaszáddal minden kapcsolat megszakadt, sorsáról nem rendelkezünk biztos adatokkal.

Építése és szolgálata[szerkesztés]

Az SM U-30 az ún. Weser-osztály búvárnaszádja volt, mely a német UB-II típus megvásárolt licence alapján épült meg a fiumei Ganz Danubius hajógyárban. 1916. március 9-én kezdődött meg a tengeralattjáró építése, szolgálatba állítására ugyanazon évben, december 27-én került sor. Próbaútjai 1917. január 8-án kezdődtek meg, hamarosan lezajlottak a vízalatti üzemmód-és a nyomáspróbák is. Február 5-én a hajó legénységi kiképzőúton vett részt, majd másnap Fiuméből a pólai támaszpontra indult.[1]

1917. február 17-én állították hivatalosan szolgálatba, parancsnoka a budapesti születésű Friedrich Fähndrich sorhajóhadnagy lett.[2] A legénység tagjai között számos magyar nemzetiségűt lehet találni, a parancsnok mellett az elsőtiszt, Tóth István sorhajóhadnagy és a másodtisztek (Hricsováry Ricsováry Sándor-és a nyitrai születésű Bakay Gyula fregatthadnagyok) szintén magyar származásúak voltak.[3][4][5]

Február 26-án bevetésre indult a Földközi-tengerre, a Matapan-foknál, Kréta-és a Tarantói-öböl mentén végzett járőrözést, azonban ellenséges hajóval nem találkozott. Az útja során viharba került hajó komoly károkat szenvedett a szeszélyes időjárás következtében, mellvédje megsérült, leszakadt a rádióárbóca és elromlott a hajó pörgettyűs tájolója. A sérült hajó hamarosan, március 16-án befutott a Cattarói-öbölbe, ahol hamarosan kijavították a károkat.[1]

Március 31-én az immár helyreállított búvárnaszád újabb bevetésre indult a Cattarói-öbölből, ahonnan azonban sohasem tért vissza. A tengeralattjáró-és legénységének sorsa a mai napig nem tisztázott, április 1-2. után semmiféle információ nem áll rendelkezésre. Valószínűsíthetően az otrantói tengerzár egyik aknája, vagy egy, a hajón fellépő műszaki hiba következtében a tengeralattjáró elsüllyedt.[1] Fellelhető olyan adat is, mely szerint az U-30-at az angol HSM Plough Boy őrhajó süllyesztette el április 30-án vízibombákkal, de erre sincsenek konkrét bizonyítékok.[6]

Parancsnokai[szerkesztés]

Név Rang Hivatal kezdete Hivatal vége
Friedrich Fähndrich sorhajóhadnagy 1917. február 17. 1917. április

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Tengeralattjárók (magyar nyelven). kriegsmarine.hu. [2021. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 4.)
  2. Linenschiffleutnant Friedrich Fähndrich (angol nyelven). uboat.com. [2010. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 4.)
  3. Sárhidai, i. m. 100. o.
  4. Verlustliste der k.u.k. U Boot Besatzungen (német nyelven). kuk-kriegsmarine.at. [2017. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 4.)
  5. Gyula Bakay (1895-1917) (angol nyelven). geni.com. (Hozzáférés: 2018. február 4.)
  6. Sárhidai, i. m. 95. o.

Források[szerkesztés]