SMS V 27
| V 27 | |
| Hajótípus | romboló (nagy torpedónaszád – Großes Torpedoboot) |
| Névadó | Vulcan hajógyár sorozatszámmal |
| Tulajdonos | .svg){kind=small} Kaiserliche Marine |
| Hajóosztály | V 25-osztály |
| Pályafutása | |
| Építő | Vulcan, Stettin |
| Megrendelés | 1913 |
| Vízre bocsátás | 1914. március 26. |
| Szolgálatba állítás | 1914. szeptember 2. |
| Szolgálat vége | 1916. május 31. |
| Sorsa | elsüllyedt a skagerraki csatában (1916. május 31.) |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás | 975 t |
| Hossz | 78,5 m |
| Szélesség | 8,33 m |
| Merülés | 3,63 m |
| Hajtómű | 3 gőzkazán 2 AEG Vulcan-gőzturbina |
| Üzemanyag | olaj (225 t) |
| Teljesítmény | 23 500 le (17 300 kW) |
| Sebesség | 33,5 csomó (62 km/h) |
| Hatótávolság | 3610 km (1950 tmf) 17 csomós (31 km/h) sebesség mellett |
| Fegyverzet | 3 × 8,8 cm L/45 löveg 6 × 50 cm torpedóvető cső 24 akna (opcionális) |
| Páncélzat | – |
| Legénység | 83 fő |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az SMS V 27[m 1] a Császári Haditengerészet egyik V 25-osztályú rombolója (korabeli német meghatározás szerint „nagy torpedónaszádja”) volt. Az AG Vulcan hajógyár építette meg Stettinben lévő hajógyárában és 1914 szeptemberében készült el vele. A skagerraki csatában süllyedt el 1916. május 31-én.
Tervezése és építése[szerkesztés]
A Császári Haditengerészet 1913-ban 12 darab nyílt tengeren való hajózásra alkalmas rombolót rendelt meg, ebből hatot (V 25–V 30) az AG Vulcantól és másik hatot a Schichautól (S 31–S 36). Míg a két hajógyár által készített naszádok tervei nagyjából megegyeztek, addig részleteikben már mutattak különbözőséget. A két előző év során megrendelt rombolóknál jóval nagyobb méretűek voltak.[1]
A V 27-et 1914. március 26-án bocsátották vízre az AG Vulcan stettini hajógyárában és 1914. szeptember 2-án állították szolgálatba.[2] Nevében a "V" kezdőbetű a készítő hajógyárra utalt.[3]
Teljes hossza 78,5 m, vízvonal menti hossza 77,8 m, szélessége 8,33 m, merülése 3,63 m, konstrukciós vízkiszorítása 812 t és teljes terhelés melletti vízkiszorítása 975 t volt.[2] A három olajtüzelésű kazánja két AEG-Vulcan gőzturbinát táplált, melyek összteljesítménye 23 500 le volt. Ezzel a teljesítménnyel 33,5 csomó elérésére volt képes. A 225 t olaj üzemanyagkészletével 20 csomó mellett 1080 tmf volt a hatótávolsága.[1]
A fegyverzete három darab 8,8 cm űrméretű, 45 kaliberhosszúságú gyorstüzelő ágyúból (8,8 cm SK L/45)[m 2] és hat darab 50 cm űrméretű torpedóvető csőből állt. A torpedóvetőkből kettő a hajó elején rögzített volt, a többi négy két duplacsövű forgótalpon kapott helyet a hajó hátsó részén. Igény szerint képes volt 24 darab tengeri akna szállítására is.[1][2] Fedélzetén 83 fő teljesített szolgálatot.[1]
Szolgálata[szerkesztés]
A V 27 a 17. romboló-félflottilla kötelékébe került 1914 októberében[4] és részt vett a rigai-öbölben vívott csatában 1915 augusztusában.[5] Ugyanennek az alakulatnak a tagjaként vett részt egy évvel később a skagerraki csatában[6] a csatacirkálók támogatását ellátva.[7] A 9. rombolóflottila, melyhez a 17. félflottilla is tartozott, május 31-én 17:26-kor torpedótámadást kísérelt meg a brit csatacirkálók ellen. A brit rombolók ellenakciója megakasztotta a támadást és a V 27 két 102 mm-es lövedék találata után, melyek közül az egyik megrongálta a fő gőzvezetéket, mozgásképtelenné vált. Legénységét a V 26 vette át, majd ágyútűzzel elsüllyesztette.[8] A V 27 legénységéből hárman szenvedtek el sebesüléseket.[9]
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ A hajónév előtt álló három betű (SMS; pontosabban: S. M. S.) a német Seiner Majestät Schiff rövidítése. Jelentése: Őfelsége Hajója.
- ↑ A megjelölésben az SK a német Schnelladekanone rövidítése, ami arra utal, hogy a löveg gyorstüzelésre képes, míg az L/45 a löveg kaliberhosszúságát adja meg. Ez esetben azt jelenti, hogy a löveg hossza 45-szer olyan hosszú, mint a cső átmérője.
Jegyzetek[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a SMS V 27 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom[szerkesztés]
- Campbell, John. Jutland: An Analysis of the Fighting. London: Conway Maritime Press (1998). ISBN 0-85177-750-3
- Firle, Rudolph. Der Krieg in der Ostsee: Erster Band: Von Kriegsbeginn bis Mitte März 1915, Der Krieg zur See: 1914–1918 (german nyelven). Berlin: Verlag von E. S. Mittler und Sohn (1921)
- Conway's All The World's Fighting Ships 1906–1921. London: Conway Maritime Press (1985). ISBN 0-85177-245-5
- Gröner, Erich. Die deutschen Kriegsschiffe 1815–1945: Band 2: Torpedoboote, Zerstörer, Schnelleboote, Minensuchboote, Minenräumboote. Koblenz, Germany: Bernard & Graefe Verlag (1983). ISBN 3-7637-4801-6
- Rollmann, Heinrich. Der Krieg in der Ostsee: Zweiter Band: Das Kriegjahr 1915, Der Krieg zur See: 1914–1918 (german nyelven). Berlin: Verlag von E. S. Mittler und Sohn (1929)
.png){kind=small}
