SJ T21 sorozat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(SJ T21 szócikkből átirányítva)
SJ T2/T21 és T3/T22 sorozatok
Az SJ T21 66 Ystadban
Az SJ T21 66 Ystadban
Pályaszám
SJ T2 (T21): 57–71, 76–112
SJ T3 (T22): 72–76
NBJ T: 21–24
Általános adatok
GyártóMaschinenbau Kiel, AB Svenska Järnvägsverkstäderna
Gyártásban1955–1959 (SJ), 1958, 1963 (NBJ)
Szolgálatba állás1955
Gyári típusjelMaK 800 D
MaK 850 D
DarabszámSJ T2 (T21): 51 db[* 1]
SJ T3 (T22): 5 db
NBJ T: 4 db
Műszaki adatok
TengelyelrendezésD
Nyomtávolság1435 mm
Hajtókerék-átmérő1255 mm
Teljesítmény
Névleges800 PS (588 kW)
Engedélyezett legnagyobb sebesség80 km/h
Ütközők közötti hossz11 300 mm
Szélesség3100 mm
Teljes tengelytávolság5800 mm
Szolgálati tömeg56,8 t
Legkisebb pályaívsugár50 m
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás
Motor
TípusaMaK MA 301 A
Névleges fordulatszám750 min⁻¹
Üzemanyagkészlet1500 l
A Wikimédia Commons tartalmaz SJ T2/T21 és T3/T22 sorozatok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az SJ T21 sorozat (korábban SJ T2 sorozat) dízel-hidraulikus mozdonysorozat, a MaK 800 D típus kissé átalakított verziója, melyet a Statens Järnvägar az 1950-es években szerzett be a gőzmozdonyok kiváltására a mellékvonalakon.

A sorozatból összesen 52 példányt gyártottak, 46-ot a német Maschinenbau Kiel és 6-ot a svéd AB Svenska Järnvägsverkstäderna. Az SJ T3 sorozat (később SJ T22 sorozat) típusjelöléssel további négy, svéd fejlesztésű, Svenska Rotormaskiner gyártmányú hajtóművel szerelt mozdonyt is gyártott.

T2/T21[szerkesztés]

A Statens Järnvägar az 1950-es években összesen 56 példány kissé átalakított MaK 800 D típusú mozdonyra adta le a rendelését. 46 példányt a német Maschinenbau Kiel (MaK),[1] 10-et pedig szerződéses alapon a svéd AB Svenska Järnvägsverkstäderna (ASJ) gyártott.[2] Az ASJ által gyártott első öt egységet svéd fejlesztésű, Svenska Rotormaskiner (SRM) gyártmányú hidraulikus hajtóművel szereltek. Az előbbi típus a T2, utóbbi a T3 típusjelölést kapta,[3] melyeket 1963-ban T21, illetve T22 jelölésre cseréltek.[4][5]

Mivel hamar bebizonyosodott, hogy a svéd hajtóművek nem feleltek meg az elvárásoknak, ezért az ASJ által gyártott további hat mozdonyba már német Voith-hajtóművet építettek. Később az öt SRM-hajtóműves mozdonyból háromba Voith-hajtóművet szereltek és átsorolták azokat a T2 sorozatba.[4][6]

A mozdonyok eredetileg jellegzetes vörösesbarna szín-összeállításúak voltak, elöl és hátul V alakú sárga csíkkal.[5] Az 1990-es években néhány mozdony, köztük a T21 84 és 100, más festést kapott, miután magánüzemeltetőknek adták át.

A mozdonyokat az 1990-es évekig mind a tolatási, mind a fővonali szolgálatban használták.[5]

Készenléti mozdonyok[szerkesztés]

A T21 57, 58, 60, 64, 66–68, 70, 73, 74, 77, 81, 89, 90, 96, 98, 101, 102, 104, 106–108 és 110 mozdonyokat 1989–1990-ben a Banverket svéd vasúti igazgatóság készenléti mozdonyként stratégiai tartalékba helyezte. 2003-ban a mozdonyokat leselejtezték vagy eladták, többek között múzeumvasutaknak. A mozdonyokat az egész országban használták, különösen gyakran Nässjö és Kristinehamn környékén, de a T21-esek Stockholmban is láthatóak voltak.[5]

T3/T22[szerkesztés]

A T3/T22 sorozat ugyanazzal az alapkonstrukcióval rendelkezett, mint a T2/T21, de Svédországban gyártott hidraulikus hajtóművel szerelték.[5] Ezt az öt mozdonyt az ASJ Falunban építette T3 72–76 pályaszámmal.[4][3]

Ezek közül hármat, a T22 73, 74 és 76 pályaszámú gépeket 1959-ben T2-esekké alakították át, a T3 72 és 75 pedig 1964-ben T22 típusjelölésbe kerültek át. Az utolsó T22-est, a 72-es számút 1978-ban selejtezték.[7]

NBJ T[szerkesztés]

A Nora Bergslags Järnväg (NBJ) magánvasúttársaság négy, a T21-es típussal megegyező típusú mozdonyt vásárolt, de az SJ speciális módosításai nélkül. Az NBJ a T sorozatba osztotta be azokat, és a 21–24-es pályaszámokat kapták. Az első kettő mozdonyt 1958-ban, az utóbbi kettőt pedig 1963-ban gyártotta a MaK.[5] Az 1958-as mozdonyok a MaK 800 D,[1] míg az 1963-as egységek a 850 D típusprogramjába tartoztak.[8] Ezek a mozdonyok az SJ egységeihez hasonló festést kaptak, azonban az alapszín piros volt.[5]

A Nora Bergslags Järnväg az 1980-as években megszűnt, a T 21 és a T 24 pályaszámú egységeket 1986-ban selejtezték,[9][10] a T 22-t és a T 23-at a Nora Bergslags Veteran-Jernväg múzeumvasúton megőrizték.[11][12]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a SJ T21 című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ Három T3 mozdonyt T2-vé alakítottak át, ezek nincsenek ideszámolva

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b MaK - 800 D (német nyelven). loks-aus-kiel.de. Lok-Datenbank.de. (Hozzáférés: 2023. november 1.)
  2. ↑ ASJ-F (svéd nyelven). Svenska-lok.se. (Hozzáférés: 2023. november 1.)
  3. ↑ a b SJ Littera T3 (svéd nyelven). Svenska-lok.se. (Hozzáférés: 2023. november 1.)
  4. ↑ a b c Völz, Ulrich (1987. január). „SJ, Bofors station (Banhof)”. Bahn-Express (52), 16–18. o. (Hozzáférés: 2023. november 19.)  
  5. ↑ a b c d e f g T21/T22 (svéd nyelven). jarnvag.net. (Hozzáférés: 2023. november 1.)
  6. ↑ SJ Littera T2 (svéd nyelven). Svenska-lok.se. (Hozzáférés: 2023. november 1.)
  7. ↑ SJ Littera T22 (svéd nyelven). Svenska-lok.se. (Hozzáférés: 2023. november 1.)
  8. ↑ MaK - 850 D (német nyelven). loks-aus-kiel.de. Lok-Datenbank.de. (Hozzáférés: 2023. november 1.)
  9. ↑ Fahrzeugportrait MaK 800119 (német nyelven). loks-aus-kiel.de. Lok-Datenbank.de. (Hozzáférés: 2023. november 1.)
  10. ↑ Fahrzeugportrait MaK 800152 (német nyelven). loks-aus-kiel.de. Lok-Datenbank.de. (Hozzáférés: 2023. november 1.)
  11. ↑ Fahrzeugportrait MaK 800120 (német nyelven). loks-aus-kiel.de. Lok-Datenbank.de. (Hozzáférés: 2023. november 1.)
  12. ↑ Fahrzeugportrait MaK 800151 (német nyelven). loks-aus-kiel.de. Lok-Datenbank.de. (Hozzáférés: 2023. november 1.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=SJ_T21_sorozat&oldid=26672049”