Sümeghy Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Lovászi és szentmargitai Sümeghy Mihály Ferenc (Söjtör, Zala vármegye, 1793. október 20. -†? 1848. után) Zala-, Somogy- és Varasd vármegyei táblabíró, konzervativ politikus a reformkori Zalában, jogász, kapornaki főszolgabíró, birtokos.[1]

Élete[szerkesztés]

A Zala vármegyei nemesi származású, lovászi és szentmargitai Sümeghy család sarja. Édesapja lovászi és szentmargitai Sümeghy József (17571832), zalai alispán, királyi tanácsos, táblabíró, söjtöri földbirtokos, édesanyja, lovászi Jagasics Julianna (1775-1804) úrnő volt. Apai nagyszülei, Sümeghy Ferenc (1723-c.1766), táblabíró, birtokos és pókafalvi Póka Marianna (1728-1797) voltak. Anyai nagyszülei lovászi Jagasics András zalai alispán és rábabogyószlói Vajda Sára voltak. Keresztszülei egyházasbüki Dervarics Mihály és tubolyszeghi Tuboly Terézia voltak. Unokatestvérei, nagynénje, boldogfai Farkas János zalai főjegyzőné lovászi és szentmargitai Sümeghy Judit (1754-1820) úrnő révén, boldogfai Farkas János Nepomuk (1774-1847), táblabíró, Zala vármegye helyettes alispánja és öccse, boldogfai Farkas Ferenc (1779-1844), jogász, táblabíró, voltak.

Sümeghy Mihály Nagykanizsán járt gimnáziumba, később, Pesten jogi hallgató volt, majd 1814-ben végezte a jogi tanulmányait a Győri Királyi Jogakadémián.[2] Gyakori vendég volt a keszthelyi Georgikonban, ahol az ottani összegyűlő társasággal verseivel és irományaival jeleskedett.[3] Sümeghy Mihály 1817. április 16.-ától 1817. június 16.-áig a kapornaki járás alszolgabírája volt, majd 1817. június 16.-a és 1821. június 1.-je között Zala vármegye másodaljegyzőjeként tevékenykedett.[4] 1821. június 1.-je és 1823. november 3.-a között a kapornaki járás főszolgabírája volt. Később, ugyanezt a tisztséget töltötte be 1825. június 6.-ától 1828. június 8.-áig.[5]

Fivérével, lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc (1819-1869) úrral ellentétben, Sümeghy Mihály táblabíró Csertán Sándor és Deák Ferenc politikai nézeteit, javaslatait erősen ellenezte, amikor ezek az 1840-es évek során hangzottak el.[6] Sümeghy Ferenc végül Deák Ferenc egyik legközelebbi és nagyobb támogatója volt. 1848. március 15.-én jelen volt a zalai megyegyűlésen, amikor a szabadságharc kitört.[7]

Irományai[szerkesztés]

  • Észrevételek az Augsburgi Közönséges Levelekben foglalt tudositás eránt. 1820. 12 f. Fol. Hung. 62. Cenz. nem eng. A Tud. gyűjt. számára készült cikk.
  • Elme Futtatások. Söjtör 1827-1828. 21 f. Quart. Hung. 82. A Nemzeti Casinóról.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. familysearch.org Sümeghy Mihály keresztelő adatlapja
  2. Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009) Tanulmányok és források. Zala megye történetébőlKiss Zsuzsanna: Zalai diákok a Győri Királyi Jogakadémián. 1800-1848
  3. Hazai ’s Külföldi Tudósítások - Nemzeti Újság Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1819. 1. félév (1-52. szám)1819-03-03 / 18. szám
  4. Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000) Zala vármegye tisztikara 1138-1849. 257. o.
  5. Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)Zala vármegye tisztikara 1138-1849. 266. o.
  6. Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)MOLNÁR ANDRÁS: Zala megye politikai viszonyaiaz 1840-es
  7. Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908). 1848. márczius 15-től julius végéig. 5. o.
  8. Kéziratos források az Országos Széchényi Könyvtárban 1789-1867. 2261-2270. Supplementa-Szabadkőműves szertartások