Sötétlábú fakógomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Sötétlábú fakógomba
2011-10-22 Hebeloma mesophaeum (Pers.) Quél 176724.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák
Család: Strophariaceae
Nemzetség: Hebeloma
Tudományos név
Hebeloma mesophaeum
(Pers.) Quél.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sötétlábú fakógomba témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sötétlábú fakógomba témájú médiaállományokat és Sötétlábú fakógomba témájú kategóriát.

A sötétlábú fakógomba (Hebeloma mesophaeum) a harmatgombafélék családjába tartozó, erdőkben, parkokban sokszor csoportosan növő, mérgező gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A sötétlábú fakógomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
mérgező
Tox Poisonous icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Mycorrhizal ecology icon.png
mikorrhizás
Gills icon.png
lemezes
Brown spore print icon.png
barna
Kalap
Lemezek
Tönk
Convex cap icon.svg
domború
Adnate gills icon2.svg
tönkhöz nőttek
Bare stipe icon.svg
csupasz

A sötétlábú fakógomba kalapjának átmérője 2–6 cm, alakja fiatalon félgömb alakú, később domborúvá terül ki; közepe sokszor kissé púpos. Felülete kissé ragadós. Széle sokáig behajló, rajta fehéres fátyolfoszlányokkal. Közepe csokoládébarna vagy vörösesbarna, a széle felé kifakul, világosbarna, okkeres vagy bőrszínű. Húsa fehéres, kissé retekszagú, keserű ízű.

Sűrűn álló, tönkhöz nőtt lemezei fiatalon fakók, krémszínűek, idősen halványbarnává sötétednek. Spórapora barna. Spórája ellipszis alakú, finoman szemölcsös felszínű, 8-10 x 5-6 mikrométeres.

Tönkje 4–10 cm magas és 0,6-1,5 cm vastag. Alakja hengeres, sokszor kissé elgörbül. Színe fehéres, alsó részén barnás, töve feketésbarna. Felülete szálas, a csúcsa felé deres, korpás.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A szintén nem ehető rózsáslemezű fakógombával (H. collariatum) téveszthető össze, amelynek lemezei rózsaszínes árnyalatúak. Hasonlíthat hozzá a nem ehető fakó tőkegomba, gyapjaslábú fülőke, esetleg az ehető tavaszi rétgomba.

Elterjedése és élőhelye[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon gyakori. Savanyú talajú lomb- és fenyőerdőkben, parkokban található általában csoportosan, sokszor seregesen. Májustól szeptemberig terem.

Feltehetőleg rokonaihoz hasonlóan mérgező.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]