Síkosító

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Síkosítónak a közösülés végzését megkönnyítő speciális készítményeket hívjuk összefoglalóan, melynek célja a női nemi szervek, így a hüvely és a csikló, valamint az egyes kultúrákban elfogadott anális szex során az ánusz a behatolást megkönnyítő síkosság biztosítása és az együttléttel elérhető öröm fokozása. A modern gyógyszeripar folyamatos fejlődésének eredményeként a síkosítók használhatósága bővült, ezáltal több szexuális zavar kezelésében alkalmaznak speciális síkosítókat is - például késleltető síkosító, erekciós síkosító, sperma blokkoló síkosító (fejlesztés alatt), stb.[1]

A síkosítók típusai[szerkesztés]

Összetétel szerint[szerkesztés]

Összetételüket illetően 3 nagy csoportra oszthatjuk a síkosítókat:

  • vízbázisú síkosítók: a legnépszerűbb típusú síkosító, amely jellemzően ionizálatlan vízből, glicerinből és a síkosságért felelős bőrbarát anyagokból áll. A vízbázisú síkosítókra jellemző, hogy vízzel érintkezve oldhatók, könnyen és nyom nélkül lemoshatók. Az egyidejűleg védekezés céljából alkalmazott óvszer anyagának rugalmasságát, szakítószilárdságát, folytonosságát nem befolyásolja/roncsolja. Hátránya, hogy a használat során az idő múlásának következtében a tartalmát képező víz párolog, így a bőrfelszínre felvitt síkosító pótlásra szorul. A párolgást követően a bőrfelszínen maradó anyagok ragadós hatást keltenek. Ezen anyagok vízzel vagy nyállal történő hígításával ismét elérhető a síkosító hatás. Bőrérzékenységben szenvedőknél átmeneti bőrirritáció léphet fel.
  • szilikonos síkosítók: A szilikonbázisú síkosító vizet semmilyen formában sem tartalmaz, így a vízbázisú síkosítóval ellentétben ez nem szárad fel, a bőrfelszínén nem szívódik fel, tartósabb síkosságot eredményez. Eltávolítása nehezebb, csak szappan használatával lehetséges. Mivel vízálló, a vizes-párás környezetben folytatott nemi aktus során is tartós eredményt biztosít. Az óvszer és más segédeszközök anyagára veszélyes lehet.
  • vegyes bázisú síkosítók: középút - a vízbázisú és a szilikonos síkosító "keveréke", mindkét típus jó és rossz tulajdonságait egyaránt birtokolja, azonban mérsékeltebben.

Korábban voltak forgalomban olaj és kőolaj alapú síkosítók is, amelyek a technológia fejlődésével és a káros hatások csökkentésére való törekvéssel lassan kiszorultak a piacról.[2]

Speciális használhatóság szerint[szerkesztés]

A nemi életben fellépő hiányosságok pótlására és a szexuális zavarok kezelésének kiegészítése céljából jellemzően vízbázisú alappal kerültek forgalomba az új generációs síkosító készítmények. Ezek a fenti általános cél, a síkosság biztosítása, mellett olyan kellemetlenségek, zavarok megszüntetésére törekszenek, amelyek akadályozzák, vagy súlyosabb esetekben meghiúsítják az aktust.

  • erekciót támogató síkosító: helyileg kifejtett hatással támogatja a hímvessző vérrel való telítődését, és az erekció fenntartását
  • korai magömlés elleni késleltető hatású síkosító: helyi érzéstelenítő hatás kifejtésével késlelteti a magömlés bekövetkezését
  • anális síkosító: az anális szex megkönnyítését támogató síkosító, fokozottan ajánlott
  • forrósító síkosító: a nemi vágy hiánya esetén alkalmazható
  • ízesített/illatosított síkosító: az intim együttlétek során fellépő szagok és ízek elnyomására szolgál, jellemzően gyümölcsös ízesítéssel és édesítéssel

Ajánlott felhasználási célok[szerkesztés]

Síkosítót ajánlott alkalmazni:

  • Vaginális együttlét során, ha a vagina által termelt hüvelyváladék mennyisége nem elegendő a fájdalommentes közösüléshez. A síkosság csökkenti a bőrfelületek egymáshoz tapadásának kockázatát, a súrlódás mértékét, ezáltal a fájdalmat és a hámsérülés kialakulását.
  • A normál mennyiségű, azonban megfelelő síkosságot nem biztosító hüvelyváladék a közösülés során hamar felszívódik, ezért feladatát nem képes ellátni.
  • A szexuális élmény fokozása céljából.
  • Fokozottan ajánlott síkosító használata az anális közösülés során a fájdalom és a sérülések elkerülése érdekében, mivel az ánuszban nemi vágy hatására nem termelődik síkosságot biztosító váladék.
  • Szexuális segédeszközök használatához a kellő síkosság elérése érdekében minden esetben ajánlott síkosító alkalmazása. Ezzel elkerülhető bőrfelszín hámrétegének kidörzsölődése.
  • Csikló stimulálásához
  • Pénisz stimulálásához
  • A fenti speciális célokra szánt síkosítók alkalmazása rendeltetésüknek megfelelően[3]

A síkosító használatának esetleges hátrányai[szerkesztés]

Mint minden készítmény, a síkosító használata is járhat kellemetlenségekkel. Bőrérzékenység esetén bőrirritációt, a nyálkahártya irritációját tapasztalhatja a használó, ebben az esetben a síkosítót azonnal el kell távolítani. Minden használat előtt megvizsgálandó, hogy a szóban forgó készítmény milyen összetevőkből áll. Egyes síkosítók mellett könnyebben kialakulhatnak gombás fertőzések. A modern készítmények kialakítása során törekedtek ezen kellemetlenségek előfordulásának minimalizálásra, azonban az egyéni szervezeti adottságokból eredő kockázatok nem küszöbölhetők ki.[4]

Források[szerkesztés]

  1. [1] Késleltetés.hu
  2. [2] Archiválva 2017. december 28-i dátummal a Wayback Machine-benMagömlés-Doktor.hu
  3. Ira Reiss - An Insider's View of Sexual Science Since Kinsey , 2006. Kiadó: Rowman & Littlefield Publishers
  4. [3]Házipatika.com

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Personal lubricants
A Wikimédia Commons tartalmaz Síkosító témájú médiaállományokat.
  1. [4] Házipatika.com / Száraz? Van segítség! - minden a síkosítókról
  2. Ira Reiss - An Insider's View of Sexual Science Since Kinsey , 2006. Kiadó: Rowman & Littlefield Publishers
  3. Bob Flaws, James Lake - Chinese Medical Psychiatry: A Textbook & Clinical Manual, 2001.