Sétáló Budapest

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Sétáló Budapest [1] program koncepcióját Puzsér Róbert alkotta meg 2018-ban,[2] hogy a 2019-es magyarországi önkormányzati választásra egy zöld alternatívát kínáljon a budapesti választópolgároknak, ezen keresztül pedig kísérletet tegyen pártpolitikától független, civil alapokra helyezett kulturális és politikai precedensek felállítására.

A kezdeményezés szakítani kíván a jelenkor magyar politikai beidegződéseivel és leszámolást hirdet a párthatalmi elit megszokottá vált, társadalmat megosztó kommunikációjával, előtérbe helyezve olyan minimumokat mint az átláthatóság és számonkérhetőség, aminek általános hiánya a jelen politikai atmoszférában mára elinflálta annak hitelességét.

A Sétáló Budapest víziója és a Centrum - mint a fennálló kétpólusú politikára[3] adott válasz - megképzésének össztársadalmi igénye létrehívta a Állampolgárok a centrumban Egyesületet, amely közösségi finanszírozásból, civil aktivisták segítségével összegyűjtötte az őszi önkormányzati választásokon való részvételhez szükséges ajánlásokat, így Puzsér Róbertet az egyesület képviseletében, a Nemzeti Választási Bizottság Budapest főpolgármesteri címre jelöltként nyilvántartásba vette.

A Program[szerkesztés]

A Sétáló Budapest program[4] Budapest legégetőbb problémáira, de elsősorban a fokozott autó központúságra kínál alternatívát, egy központi, összefüggően bejárható sétálóövezet kialakításával, valamint annak mintájára kerületenként is érvényesíteni kívánja az élhető, zöld és emberközpontú szemléletet.

A program bevezetőjéből kiderül, hogy annak kidolgozásakor fundamentális szempont volt, hogy a politikai hagyományokkal szakítva az ne ígérjen vagy kínáljon olyan vállalásokat amelyekre az Önkormányzat hivatalának jogi vagy pénzügyi lehetősége nincs, ugyanakkor a legmagasabb szakmai színvonalat képviselje, mindenek előtt szem előtt tartva a városban élők érdekeit.

Ezt a szakmai igényességet alátámasztja, hogy több mint 70 szerző - köztük közlekedés-mérnökök, közlekedés- és várostervezésben, urbanisztikában, vállalkozás szervezésben jártas szakemberek - több hónapos, összehangolt munkájával állt össze a dokumentum. A szerzők közül néhányan nevük feltüntetését nem vállalhatták.

A 150 oldalas, 11 fejezetből álló dokumentum[5] a 2019-es választások idején nemcsak szakmai alapossága, társadalmi hasznossága és a nagyvárosi életmódra felmerülő kérdésekre adott válaszok tekintetében tekinthető iránymutatónak, hanem azért is mert a többi aspiráns párt által támogatott főpolgármester jelölt egyike sem állt elő részletes[6][7] tervvel Budapest jövőjét, élhetőségét illetően. Valójában ez az eredmény igazolni látszik azt a feltevést, hogy a Centrum civil bázisa képes politikai precedenseket teremteni. Jelen esetben precedensnek tekinthető, hogy - ugyan a mai politikai kultúra módszeresen erodálta el a választási programalkotás folyamatát és azt lezüllesztette a bazári kereskedők ígéreteinek színvonalára - a program nem a választók vágyainak kielégítését hanem elsődleges érdekeit szolgálja.

A program "az élhető város" és "zöld alternatíva" kifejezések említésével jelenik meg leggyakrabban a hírportálok és videómegosztók felületén de ezeken a címszavakon messze túlmutató témaköröket érintve kíván Budapest problémáira választ adni.

A programalkotás folyamata[szerkesztés]

A programkészítés az alábbi lépések mentén zajlott:

  • 60 oldalas belső vitairat készítése
  • Civil szervezetek visszajelzése és véleményezése
  • A program részleteinek publikus megvitatása során elhangzott visszajelzések beemelése a programba
  • Programbemutató

A Program tartalmi elemei[szerkesztés]

  • A fővárosi önkormányzás szervezeti kérdései[8] fejezet tisztázza az Önkormányzat működésének alapfeltételeit, a kerületekkel és elővárosokkal szoros együttműködésre való törekvés alapvető fontosságát, az agglomerációs önkormányzati társulás megalapítását. A teljes transzparencia, a közbeszerzések alapelveinek tisztázása mellett a döntés előkészítés - civil szervezetek és ellenzékük felé - nyitottá tételének fontossága jelenik meg és megfogalmazza, hogy a célok megvalósítása érdekében fel kívánja számolni a "politikai oldalak mentén" keletkezett törésvonalakat.[9]
  • A Városszerkezet[10] témakör először is rendszerezi a város jelenlegi szerkezetéből adódó problémákat majd az emberközpontúság szempontjai mentén rendezési javaslatot kínál. Kitér az elhanyagolt és elhagyott területek hasznosítására, a belváros tehermentesítésének módjaira.
  • A szerkezeti kérdéseket követően városarculati és örökségvédelmi stratégiát[11] határoz meg a program melyben fokozott közösségi szerephez jutnak a terek, az autós forgalom alól felszabadított zónák. Tervezi a műemlékek megelőző karbantartását és a város számára jól megjegyezhető arculatot alakít ki, elsősorban az üzletek és hirdetések tekintetében, majd tisztázza, hogy a Duna és a lakók között pedig szerves kapcsolatot kíván teremteni.
  • A program - mind terjedelmében, mind pedig tematikájában - talán legfajsúlyosabb fejezete, a közlekedés[12] igyekszik választ adni Budapest egyik legneuralgikusabb kérdésére és egyensúlyba kívánja hozni Budapest jelenlegi autó szemléletű közlekedésszervezését az emberközpontúsággal. A szerzők nem estek abba a hibába, hogy egy - a programban meghatározott léptékű - sétálózóna bevezetésének javaslatával ne térjenek ki az ezt támogató, megfelelő minőségű közösségi- és tömegközlekedés, valamint parkolási megoldások felvetésére, mindvégig szem előtt tartva az észszerű megvalósíthatóságot.
  • Az eddigiekben egymásra épülő tematikát váltja a hulladékgazdálkodást és köztisztaságot érintő Városi környezet és környezetvédelem[13] című fejezet amely nem csak Budapest, hanem globális léptékű szemléletmód változásra ösztönöz. Célokat tűz ki a szelektív hulladékgyűjtés és -feldolgozás kérdéskörében és a lomtalanítás rendszerében kardinális változások eszközlését terjeszti elő.
  • A Zöld infrastruktúra[14] témakör komoly terjedelmű megoldásrendszere nemcsak Budapest fogyatkozó zöldfelületének megóvásának, rehabilitációjának kérdéseire szeretne választ adni hanem tisztázza a város egyes szegmenseinek (úgy mint pl. kertvárosok, lakótelepek, barnazónák, stb.) zöldebbé, élhetőbbé tételét a zöld infrastruktúra fenntarthatóságának alapproblémáit is.
  • A Főváros éjszakai gazdasága és nappali kultúrája[15] fejezetben az utóbbi évek belvárosi, ingatlanpiaci helyzetének megváltozásából és a jelenlegi tömegturizmusból adódó konfliktusok feloldására találunk lehetséges megoldásokat. Fontos szempontnak tekinti, és egyensúlyt kíván teremteni az éjszakai szórakozóhelyek, a turizmus és a lakhatáshoz, pihenéshez való jog között. Ellenpontot kíván állítani a tömegkultúrának azzal, hogy támogatni kívánja az igényes szórakozás lehetőségét.
  • A budapesti lakhatási problémák enyhítésére, felszámolására próbál megoldást kínálni a Lakhatás és hajléktalanság[16] fejezet. Budapesten lakások ezrei állnak üresen, miközben társadalmi csoportok szorulnak az utcára vagy szabályozatlan - és számukra hátrányos - körülmények között próbálnak a megélhetés és a lakhatás között egyensúlyozni. A szociálisan rászorulók, fiatalok és idősek számára is létkérdésnek bizonyuló lakbér kérdésben vet fel - többek közt - megoldást ami hidat képezhet a piaci és szociális bérlési alternatívák között. A hajléktalanság problémájára inkább a megelőzésben, a családok egyben tartásának támogatásában vet fel javaslatokat.
  • Szociális ellátások és egészségügy[17] - a kormányzatok sajátos hozzáállása az egészségügy és szociális ellátások problémájához valamint az önkormányzatok szinte zéró mozgástere szigorú határvonalat jelöl ki a lehetőségek között. A kerületek közötti koordináció, egységes előjegyzési betegirányítási rendszer és az egészségmegőrzés, megelőzés szintjén lát a program alkotója beavatkozási lehetőséget.
  • Bölcsődék, óvodák, iskolák, Oktatásügy és ifjúságpolitika.[18] Elsősorban egy egységes szemléletben, magán- és alapítványi intézményekkel szoros együttműködésben konszolidálná az ifjúságpolitikai feladatokat, az oktatást. Felhívja a figyelmet a súlyos mértékben központosított rendszer által szűkre szabott mozgástérre és keresi azokat a pontokat ahol az ifjúság- és gyermekvédelem témakör mentén támogatást nyújthat.
  • A Vállalkozások és magángazdaság[19] kérdéskörre is kitér a program. A vállalkozások tekintetében a fogyasztók számára átláthatóságot, a megbízhatóságot támogató elképzeléseket, startup központok felállítását és az innovácó támogatását tartja kívánatosnak a szerző.

A Program hivatalos összefoglalója[szerkesztés]

Tekintettel arra, hogy a teljes program szöveg terjedelme mintegy 150 oldalt tesz ki, az alkotók szükségesnek látták, hogy arról egy rövidített változatot[20] is publikáljanak.

Kritikák a programmal kapcsolatban[szerkesztés]

A nyomtatott- és online média viszonylag érintőlegesen foglalkozott a programmal.[21] A kritikai hangok elsősorban az ellenzéki oldalt képviselők részéről fogalmazódtak meg, ami leginkább abban merült ki, hogy Puzsér Róbert indulásával a kormánypárti főpolgármester leváltását célzó ellenzéki összefogástól von el értékes szavazatokat, ami szemben áll azzal, hogy ezt a nézetet még az ellenzéki összefogást támogató politikai szereplők sem osztják.

Egy másik általános megközelítés a program jelentőségét igyekszik elérvényteleníteni azzal az érveléssel, hogy az megvalósíthatatlan ha nem találkozik kormányoldali támogatottsággal, esetleg az a megvalósítást politikai okokból igyekszik gátolni, a forrásokat elvonni. Ezt a vélekedésnek némiképp alátámasztani látszik Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentése,[22] bár - annak aggályos üzenetértékétől eltekintve - nem ismert a Miniszterelnökség álláspontja, magát a Sétáló Budapest programját illetően.

A kritikák fennmaradó része jellemzően Puzsér Róbert városvezetési alkalmasságát kérdőjelezi meg, amelyre az általa életre hívott civil szerveződés és a fent említett Sétáló Budapest program megalkotása - amennyiben az megvalósítható szakmai és politikai programot képvisel - lehet mérlegelendő, érvényes válasz.

A Program támogatottsága[szerkesztés]

A választási részvételhez szükséges 5000 érvényes támogatói aláírást meghaladó 6316 ajánlás[23] megszerzése arra enged következtetni - miközben ismert, hogy a civil szférából érkező aspiránsok messze nem azonos körülmények mellett tudnak kampánytevékenységet folytatni mint a párttámogatásokat élvező jelöltek -, hogy a választói elérések és a kihasználható médiafelületek arányában a fővárosban van számottevő igény az Egyesület által meghirdetett zöld, transzparens és értékalapú politizálásra.

A támogatók között feltűntek Schiffer András[24] és Vona Gábor [25] korábbi politikai szereplők is, akik aktív politikai pályafutásuk idején két, egymástól markánsan különböző nézetet képviselő párt vezetői tisztségét töltötték be.

Független elemzések[szerkesztés]

A Sétáló Budapest program és a mögötte formálódó civil centrum támogatói bázisának megítélését illetően mind a regnáló kormánypárti támogatók, mind pedig az ellenzéki oldal szimpatizánsai körében nagy fokú a bizonytalanság. A közösségi médiában tapasztalható reakciókat tekintve megállapítható, hogy ezt a politikai kezdeményezést mindkét - kormánypárti[26] és ellenzéki[27] támogatói - oldalon egyaránt ellenfélként értékelik azok támogatói, ami arra enged következtetni, hogy a mozgalom valóban egy harmadik pólus megteremtését célozza meg.

Ennek a feltevésnek a tisztázását segíti elő az a Sétáló Budapest aktivistáinak társadalmi összetételét vizsgáló független kutatás[28] amely megerősíti, hogy a Centrum és a program támogatói meglehetősen heterogén politikai identitású, civil hátterű és a jelenlegi politikai és társadalmi rendszerből kiábrándult, jellemzően fiatalokból álló csoport. Ebből az összetételből következtethető, hogy a szélesebb- vagy lehetséges támogatói kör összetétele is hasonló mintát mutat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sétáló Budapest weboldal
  2. Puzsér Róbert bejelenti, hogy indul a főpolgármesteri székért” (hu nyelven).  
  3. Puzsér Róbertnek elege van a teljes elitből, és nem hajlandó lenyelni több békát sem” (hu nyelven).  
  4. (2019. szeptember 21.) „Sétáló Budapest program - GitBook”.  
  5. Sétáló Budapest 2019 Program nyomtatható, pdf változat. Google Dokumentumok. (Hozzáférés: 2019. szeptember 21.)
  6. Sándor, Joób: Ígéretszámláló: sétáló belvárost Budapestre, hidat Szegedre, e-rollert Vásárhelyre (magyar nyelven). index.hu, 2019. szeptember 17. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  7. Sétáló Budapest programja ebookra, epub formátumban. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
  8. (2019. szeptember 30.) „Sétáló Budapest program - 1. fejezet - GitBook”.  
  9. Törzsi háború: Puzsér egy platóra került Vonával | Mandiner (magyar nyelven). mandiner.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 21.)
  10. (2019. szeptember 30.) „Sétáló Budapest program - 2. fejezet - GitBook”.  
  11. (2019. szeptember 30.) „Sétáló Budapest program - 3. fejezet - GitBook”.  
  12. (2019. szeptember 30.) „Sétáló Budapest program - 4. fejezet - GitBook”.  
  13. (2019. szeptember 30.) „Sétáló Budapest program - 5. fejezet - GitBook”.  
  14. (2019. szeptember 30.) „Sétáló Budapest program - 6. fejezet - GitBook”.  
  15. (2019. szeptember 30.) „Sétáló Budapest program - 7. fejezet - GitBook”.  
  16. (2019. szeptember 30.) „Sétáló Budapest program - 8. fejezet - GitBook”.  
  17. (2019. szeptember 30.) „Sétáló Budapest program - 9. fejezet - GitBook”.  
  18. (2019. szeptember 30.) „Sétáló Budapest program - 10. fejezet - GitBook”.  
  19. (2019. szeptember 30.) „Sétáló Budapest program - 11. fejezet - GitBook”.  
  20. Sétáló Budapest program nyomtatható, rövidített pdf változat. (Hozzáférés: 2019. szeptember 19.)
  21. Puzsér Róbert a Kossuth Rádióban a Sétáló Budapestről beszél | 2019.09.20.” (hu nyelven).  
  22. Tamás, Botos: Gulyás megerősítette: ha Karácsony nyer, érvényét veszti a Budapest és a kormány közti 1000 milliárdos megállapodás. 444, 2019. szeptember 12. (Hozzáférés: 2019. szeptember 21.)
  23. Több, mint hatezer ajánlást sikerült összegyűjtenie Puzsér Róbertnek, így indulhat a főpolgármesteri címért « Mérce (magyar nyelven). Mérce, 2019. szeptember 6. (Hozzáférés: 2019. szeptember 21.)
  24. Schiffer András a Sétáló Budapest pultjánál (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2019. szeptember 21.)
  25. Vona Gábor a Sétáló Budapest pultjánál (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2019. szeptember 21.)
  26. Pesti Srácok Polbeat Puzsér Róberttel. (Hozzáférés: 2019. október 1.)
  27. Puzsér Róbert: Karácsony fontosabb pillére az Orbán-rendszernek, mint Tarlós - Facebook. (Hozzáférés: 2019. október 4.)
  28. Kik a Sétáló Budapest aktivistái?. (Hozzáférés: 2019. október 4.)