Ugrás a tartalomhoz

Sárgamoszatok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárgamoszatok
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Csoport: Sar
Csoport: Sárgásmoszatok (Stramenopila)
Törzs: Gyrista
Altörzs: Ochrophytina
Főosztály: Limnistia
Osztály: Chrysophyceae
Pascher, 1914[1]
Szinonimák
  • Chrysomonadales Engler 1903
  • Chrysomonadea Saville-Kent 1881
  • Chrysomonadina Stein 1878 emend. Klebs 1892
Ordines[2]
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Sárgamoszatok témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgamoszatok témájú kategóriát.

A sárgamoszatok (Chrysophyceae) nagy, elsősorban édesvízi algacsoport.[3] A sárgamoszat angolul gyakran a sárgamoszatokon kívüli, halak halálát okozó Prymnesium parvumot jelenti.[4]

A Chrysophyceae nem tévesztendő össze a kevésbé egyértelmű Chrysophyta taxonnal. Bár a chrysophytes angol szó ennek angol átirata, általában a Chrysophyceae kládra utal.

Tagok

[szerkesztés]

Eredetileg a kova- és barnamoszatok minden tagját jelentette, később további csoportokra bontották (például Haptophyceae,[5] Synurophyceae) pigmentjeik és sejtszerkezetük alapján. Egyes heterotróf ostorosokat, például a Bicosoecida tagjait is tekintették sárgamoszatnak.

Általában közeli rokon formák magcsoportjára korlátozzák, melyet a mozgó sejtváltozatok ostorszerkezete különböztet meg, és Chromulinales ordóként is kezelik. Később változhat a besorolás további fajok vizsgálata után.

Korábban a polifiletikus Chromista csoport tagja volt. A nagyobb monofiletikus csoport, melynek tagja volt, tartalmazott számos nem algát, például a Bicosoecidát, az Opalinát, az Oomycotát, a Proteromonadidát, az Actinophryidát és más heterotróf ostorosokat, e csoport a Stramenopila.

Leírás

[szerkesztés]
Ochromonas-faj szerkezete

A sárgamoszatok „elsődleges” sejtje két specializált ostort tartalmaz. Az aktív „tollas” (masztigonémás) a mozgással azonos, a sima passzív az ellenkező irányba mutat és egyes fajokban csak vesztigiálisan fordul elő.

A sárgamoszatok azonosítására használható jellemző az endogén módon képződő kovaciszta, a sztatospóra, sztomatociszta vagy sztatociszta. Ez általában gömbölyű és egypórusú. Felszínük különböző szerkezeti elemekkel rendelkezhet és fajok megkülönböztetésére használható.[6]

  • A legtöbb tag egysejtű ostoros 2 (például Ochromonas) vagy 1 látható ostorral (például Chromulina). A Pascher (1910) szerinti Chromulinales csak utóbbi tartalmazta, ezeknek nincs sejtfedőjük. Egyeseknek loricái vagy héjai vannak, például a szesszilis és elágazó kolóniákban növő Dinobryon esetén. A legtöbb kovapikkelyes formát külön csoportként (Synurales) kezelik, de néhány, például a Paraphysomonas a Chromulinales tagja.
  • Egyes tagok általában amőboidok hosszú elágazó sejtnyúlványokkal, de van ostoros állapotuk is. A Chrysamoeba és a Rhizochrysis ilyen nemzetségek. Egy faj, a Myxochrysis paradoxa életciklusa összetett, benne a nyálkagombákhoz hasonló többmagvú plazmódiumállapottal. Ezek eredetileg a Chrysamoebales rendként alkották. A kissé hasonló Rhizochromulina egykor része volt, de ostoros szakasza szerkezete alapján önálló rendbe került.
  • Más tagok nem mozognak. Sejtjeik csupaszok és nyálkába ágyazottak (Chrysosaccus) vagy kokkoidak és sejtfalasak (Chrysosphaera) lehetnek. Egyesek fonalasak vagy parenchimaszerűek, mint például a Phaeoplaca. Ezeket számos régebbi rendbe sorolták, legtöbb tagjuk önálló csoport tagja. A Hydrurus és más elágazó zselatinos fonalat alkotó édesvízi nemzetség gyakran önálló rendet kap (Hydrurales), de ide is tartozhat

Besorolás

[szerkesztés]
Néhány sárgamoszat-nemzetség

Pascher (1914)

[szerkesztés]

A sárgamoszatok besorolása Pascher (1914) alapján:[1][7][8]

Smith (1938)

[szerkesztés]

A sárgamoszatok besorolása Smith (1938) alapján:

Bourrely (1957)

[szerkesztés]

A sárgamoszatok besorolása Bourrely (1957) alapján:[9]

Starmach (1985)

[szerkesztés]

Starmach (1985) besorolása:[10]

Kristiansen (1986)

[szerkesztés]

Kristiansen (1986) a sárgamoszatokat és a leváló csoportokat az alábbi módon sorolta be:[10]

Margulis et al. (1990)

[szerkesztés]

Margulis et al. (1990) a sárgamoszatokat így sorolta be:[11]

van den Hoek et al. (1995)

[szerkesztés]

Van den Hoek, Mann és Jahns (1995) a sárgamoszatokat az alábbi csoportokba sorolta be:

Preisig (1995)

[szerkesztés]

A sárgamoszatokat és leváló csoportjai Preisig (1995) szerinti besorolása:[10]

Guiry és Guiry (2019)

[szerkesztés]

Guiry és Guiry (2019) besorolási rendszere:[12]

Ökológia

[szerkesztés]
Hikarimo (fényalga) tó Hitacsiban. Ismeretlen nemzetség (Chromulina, Ochromonas vagy Chromophyton).[13][14]

A sárgamoszatok elsősorban édesvízben élnek, és fontosak a táplálékhálózat-dinamikához oligotróf édesvízi ökoszisztémákban és az eutrofizáció és savas eső okozta környezetkárosodás értékelésére.[15]

Evolúció

[szerkesztés]
Fukoxantin

A sárgamoszatok fukoxantint tartalmaznak.[16] Mivel sok élőlénynek volt kovakapszulája, viszonylag teljes fosszilis rekord alkotható, melyből levezethető, hogy fotoszintézisre képtelen ősei voltak. Számos Chrysophyceae-prekurzor-fosszíliában nem volt fotoszintetikus pigment. A legegyszerűbb sárgásmoszatok, például a sárgamoszatok ősei valószínűleg heterotróf ostorosok voltak, melyek fotoszintézisre való képességüket fukoxantint tartalmazó cianobaktériumokból szerezték endoszimbiózissal.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1 2 Pascher, A (1914). "Über Flagellaten und Algen". Berichte der Deutschen Botanischen Gesellschaft. 32: 136–160. doi:10.1111/j.1438-8677.1914.tb07573.x. S2CID 257830577.
  2. ↑ Chrysophyceae. Taxonomy Browser. NCBI
  3. ↑ Introduction to the Chrysophyta. (Hozzáférés: 2009. június 13.)
  4. ↑ Golden Alga: Management Data Series 236: Management of Prymnesium parvum at Texas State Fish Hatcheries
  5. ↑ Medlin LK, Kooistra WHCF, Potter D, Saunders GW, Anderson RA (1997). "Phylogenetic relationships of the "golden algae" (haptophytes, heterokont chromophytes) and their plastids" (PDF). Plant Systematics and Evolution. 11 (Supplement): 187–219.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link)
  6. ↑ Duff, K. E.. Atlas of Chrysophycean Cysts. Springer-Science+Business Media, B. V. (1995)
  7. ↑ Round FE.szerk.: Kristiansen J, Andersen RA: The Chrysophyta - a reassessment, Chrysophytes: Aspects and Problems. Cambridge: Cambridge University Press, 12. o. (1986)
  8. ↑ Sharma OP. Textbook of Algae. McGraw Hill, 23. o. (1986)
  9. ↑ Andersen RA.szerk.: Brodie J, Lewis J: Molecular systematics of the Chrysophyceae and Synurophyceae, Unravelling the algae: the past, present, and future of algal systematics, The Systematics Association Special Volume Series. Boca Raton: CRC Press, 285-313. o. (2007)
  10. 1 2 3 Preisig, H. R.. A modern concept of chrysophyte classification, Chrysophyte algae: ecology, phylogeny and development. Cambridge University Press, 46–74. o. (1995). ISBN 9780521462600
  11. ↑ Margulis L, Corliss JO, Melkonian M, Chapman DJ. Handbook of Protoctista. Boston: Jones and Bartlett Publishers (1990)
  12. ↑ Guiry MD, Guiry GM: AlgaeBase. World-wide electronic publication, National University of Ireland, Galway, 2019. (Hozzáférés: 2019. június 3.)
  13. ↑ Ohishi H, Yano H, Ito H, Nakahara M (1991). "Observations on a chrysophyte hikarimo in a pond in Hyogo prefecture, Japan. [兵庫県内の池に発生したヒカリモ(黄金藻)の観察.]". Japanese Journal of Phycology. 39 (1): 37–42.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link)
  14. ↑ Goff M: Chromophyton (Golden Glow Mystery Revisited). Sitka Nature, 2011. március 16.
  15. ↑ Sandgren et al. (1995).
  16. ↑ Chrysophyta. [2008. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 13.)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chrysophyceae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Andersen RA (2004). "Biology and systematics of heterokont and haptophyte algae" (PDF). American Journal of Botany. 91 (10): 1508–1522.
  • Duff, K.E., B.A. Zeeb & J.P. Smol. 1995. Atlas of Chrysophycean Cysts, Vol. 1., ; 2001, Vol. 2, . Kluwer Academic Publishers, Dordrecht.
  • Jørgen Kristiansen. 2005. Golden algae: a biology of chrysophytes. A.R.G. Gantner Verlag, distributed by Koeltz Scientific Books, Königstein, Germany, vii + 167 pp. ISBN 3-906166-23-6.
  • Kristiansen, J. and R.A. Andersen [Eds.]. 1986. Chrysophytes: Aspects and Problems. Cambridge University Press, Cambridge, xiv + 337 pp.
  • Kristiansen, J. and Preisig, H. [Eds.]. 2001. Encyclopedia of chrysophyte genera. Bibliotheca Phycologica, Vol. 110, J. Cramer, Berlin.
  • Sandgren, C.D., J.P. Smol, and J. Kristiansen [Eds.]. 1995. Chrysophyte algae: ecology, phylogeny and development. Cambridge University Press, New York. ISBN 0-521-46260-6.
  • Škaloud, P., Škaloudová, M., Pichrtová, M., Němcová, Y., Kreidlová, J. & Pusztai, M. 2013. www.chrysophytes.eu – a database on distribution and ecology of silica-scaled chrysophytes in Europe. Nova Hedwigia, Beiheft 142: 141-146. link Archiválva 2022. június 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
Commons:Category:Chrysophyceae
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgamoszatok témájú médiaállományokat.
Fájl:Wikispecies-logo.svg
A Wikifajok tartalmaz Sárgamoszatok témájú rendszertani információt.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sárgamoszatok&oldid=28314155”