Rámánudzsa
| Rámánudzsa | |
 | |
| Születése | |
| 1017 Sriperumbudur | |
| Halála | |
| 1137 (119-120 évesen) Szrírangam | |
| Tisztelete | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rámánudzsa témájú médiaállományokat. |
Rámánudzsa (dévanágari: रामानुज, nyugati átírással: Ramanuja) vagy másképp Rámánudzsácsárja középkori hindu filozófus, teológus, a visistádvaita-védánta iskola ihletője.
A srívaisnavizmus követője volt, aki megpróbálta racionálisabb alapokra helyezni a srívaisnavita vallási szemléletet. A védánta rendszerén belül a monista nézetet vallotta és egyedül a tudást tekintette az üdvösség eszközének. A szrírangami templom főpapjaként hetvennégy egyházmegyét hozott létre.[1]
A neki tulajdonított főbb művek:
- Sríbhásjam
- Védántadípa és a Védántaszátra (a Védánta-szútrákhoz írt kommentárok)
- a Gítához írt kommentár
- Védárthaszangraha (saját álláspontjának kifejtése)
- Saranágatigadja (Isten iránti önátadásról)
- Srírangagadja (a Sríranga templom és fő istensége által kiváltott tiszteletről és magasztalásról)
- Vaikunthagadja (a megszabadult állapot természetéről)
- Nithagrantha (a vallási tiszteletről)
Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009
