Rábacsécsény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rábacsécsény
Rábacsécsény címere
Rábacsécsény címere
Rábacsécsény zászlaja
Rábacsécsény zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásTéti
Jogállásközség
PolgármesterKovács Teodóra (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám9136
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség598 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,68 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 34′ 60″, k. h. 17° 25′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 60″, k. h. 17° 25′ 60″
Rábacsécsény (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Rábacsécsény
Rábacsécsény
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Rábacsécsény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rábacsécsény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Rábacsécsény község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Téti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Győr-Moson-Sopron vármegye közepén, a Rába mellett fekszik.

A szomszédos települések: észak felől Enese 8, északkelet felől Rábapatona 15 (légvonalban 6), kelet felől Mérges 5 (légvonalban 2,5), délkelet felől Rábaszentmihály 1,5, délnyugat felől Bodonhely 6 (légvonalban 3), nyugat felől Bágyogszovát 10 (légvonalban 6), északnyugat felől pedig Kóny 13 (légvonalban 6,5) kilométerre. A megyeszékhely, Győr mintegy 21 kilométer távolságra található.

Megközelítése[szerkesztés]

A településen, annak főutcájaként végighúzódik a 8417-es út, közúton csak ezen érhető el, a 83-as főút téti és a 85-ös főút enesei szakasza felől. Keleti szomszédjába, Mérgesre a 84 129-es számú mellékút vezet a község északi külterületei felől. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Győr–Sopron-vasútvonal Enese vasútállomása kínálja.

Története[szerkesztés]

Csécsényt (Kis-, Nagy-), az Árpád-kori települést, mai nevén Rábacsécsényt az ismert oklevelek 1228-ban említik először Chechen alakban.

1258-ban Cethun, 1328-ban Chethen, Chechen néven fordul elő a település neve.

1256-1258 körül a Győr nemzetség birtoka volt, s így feltehetőleg az ő ősük lehetett az a György, aki 1228-ban Csécsény felől Kapi határosa volt.

1256-ban a nemzetség tagjai a pannonhalmi apátság részére engedtek át egy tényői birtokot monostorukkal, Zselicszentjakabbal együtt.

1328-ban Győr nemzetségbeli Ders fiai Péter és Miklós, valamint a zselicszentjakabi apát cserébe adták a csécsényi uradalmat a pannonhalmi apátságnak.

1526-ban Máté pannonhalmi apát és konventje a Rábacsécsényben levő részbirtokukat s a birtok közelében levő rábai malom felét zálogba vetette gróf Cseszneky Györgynek, a komáromi és tatai várak kúriai gazdájának s örököseinek, 300 magyar forintért.

1593-ban gróf Cseszneky János győri gyalogoskapitány volt a település fő birtokosa. A 16-17. század folyamán a szarvaskendi Sibrik és a milványi gróf Cseszneky család, valamint a pannonhalmi apátság többször pereskedett Rábacsécsény birtokért. A 19. században a Szalacsy család rendelkezett a községben a legnagyobb birtokkal, ők vásárolták meg az egykori Cseszneky-Sibrik-kúriát is.

Rábacsécsény 1973-tól 1989-ig Rábaújfalu néven egyesítve volt a szomszédos Rábaszentmihállyal.[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Lacsik Miklós (független)[4]
  • 1994–1998: Kovács József (független)[5]
  • 1998–2002: Kovács József (független)[6]
  • 2002–2006: Kovács József (független)[7]
  • 2006–2010: Kovács Teodóra (Fidesz)[8]
  • 2010–2014: Kovács Teodóra (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2019: Kovács Teodóra (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Kovács Teodóra (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
604
593
576
583
576
598
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,4%, református 3,3%, evangélikus 4,5%, felekezeten kívüli 4,2% (21,3% nem nyilatkozott).[11]

Források[szerkesztés]

  • Györffy György: Győr vármegye
  • Győr vármegye nemesi közgyűléseinek regesztái
  • Horváth Mihály: A magyar nemzet története
  • Seidl-Bonitz-Hochegger: Zeitschrift für Niederösterreichischen Gymnasien XIV.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b Rábacsécsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Rábacsécsény története a KSH online helységnévtárában[halott link]
  4. Rábacsécsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Rábacsécsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  6. Rábacsécsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  7. Rábacsécsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. Rábacsécsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. Rábacsécsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  10. Rábacsécsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  11. Rábacsécsény Helységnévtár

Látnivalók[szerkesztés]

  • Katolikus templom.
  • Mária-szobor.

További információk[szerkesztés]