Ruszin kereszt

A ruszin kereszt és a ruszin medve

A ruszin kereszt jellemzően a görögkeletiek által használt vallási szimbólum. Állítják emlékműnek, templomokba és templomtornyokra, illetve sírokra fejfának, építik házak vagy templomok falaiba is. Magyarországon elvétve fordul elő.

Hagyományos formája

Anyaga lehet kő, de jellemzően fa. Függőleges oszloprésze jellemzően négyzet keresztmetszetű, és ezt az oszlopot három, lefelé egyre szélesedő keresztszár metszi, amelyek közól a legalsó ferde. Neve arra utal, hogy főleg a ruszinok használták. Hívják még „kijevi Szent András” keresztjének is. Szent András „kijevi” előneve abból a legendából ered, amelyben András apostol a Dnyeper partján megjósolta, hogy ott keresztény város fog épülni, és egy dombon keresztet állított.

Egyes rendszerezők szerint a ruszin kereszt változata az orosz kereszt, amely a fő típustól abban különbözik, hogy legalsó szára is vízszintes. Ez a tulajdonképpeni ruszin keresztnél jóval gyakoribb: jellemzően ilyen keresztek díszítik a görögkeleti (bolgár, román, szerb) kolostorokat.

Új jelentése

A fogalom föntebb ismertetett hagyományos jelentése az ezredfordulóra nagyrészt feledésbe merült. A kifejezés azonban továbbra is használatos, és olyan latin kereszteket jelölnek vele, amelyek előlapján a kereszten szenvedő Krisztus figurális (jellemzően festett) ábrázolása látható. Ilyen:

• a 2020-ban Múcsonyban állított hálaadó kereszt,
• a Máramarosban álló „ruszin kereszt”,
• a Kárpátalján, a Szinevéri-tó közelében állított „ruszin kereszt”

stb.

A szimbólum hagyományos formája a 21. században szórványosan fordul elő. Ilyen példa a Debrecen felső-Józsa városrészében átadott a ruszin görögkatolikus közösségi ház homlokzata.

Források

• Szirmai Endre: A bácskai ruszinok