Rum (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Rum (egyértelműsítő lap).
Rum
A rumi Bezerédj–Széchenyi-kastély
A rumi Bezerédj–Széchenyi-kastély
Rum címere
Rum címere		 Rum zászlaja
Rum zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállásközség
PolgármesterBeni Ferenc (független)[1]
Irányítószám9766
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség1181 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség71,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,85 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′ 40″, k. h. 16° 50′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 40″, k. h. 16° 50′ 39″
Rum (Vas vármegye)
Rum
Rum
Pozíció Vas vármegye térképén
Rum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rum témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rum község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Rába bal partján fekszik, Szombathelytől 20 kilométerre délkeletre. A szomszéd települések: észak felől Meggyeskovácsi, kelet felől Kám, dél felől Alsóújlak, délnyugat felől Püspökmolnári és Zsennye, nyugat felől Rábatöttös, északnyugat felől pedig Csempeszkopács. Külterületei dél felé több kilométerre elnyúlnak a központjától, így abban az irányban határos még Vasvárral is.

Megközelítése[szerkesztés]

A településen végighúzódik, nagyjából délkelet-északnyugati irányban a 87-es főút, így az a legfontosabb közúti elérési útvonala. Körmend térségével és Sárvárral a 8701-es, a tőle nyugatra fekvő kisebb településekkel a 8702-es út köti össze.

Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 8-as főúton közelíthető meg, amelyről Kámnál kell letérni a 87-es főútra; ezen 5 kilométer után érhető el.

Vasútvonal ma nem érinti, de 1894 és 1974 között itt volt a végállomása a Szombathely–Rum-vasútvonalnak. Ennek nyomvonalán, a megszüntetését követően kerékpárút épült.

Érdekesség, hogy a települést érintette volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal.[3]

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a német Ruhm személynévből ered, vagy a Rummy családnévből.

Története[szerkesztés]

Már a római korban fontos átkelőhely volt a Rábán, itt haladt át a Sabariát Sopianaeval összekötő útvonal. Az út Rábán átvezető hídjának és a hidat őrző katonák őrhelyének maradványait feltárták. Az egykori római fahíd tartócölöpei alacsony vízállásnál a gertháti részen ma is láthatók a folyó medrében. Ugyancsak ismert az őrhelyhez tartozó temető helye is.

1246-ban a vasvári káptalan oklevelében terra Rum néven említik először. 1260-ban már terra castri Rwm alakban szerepel, mely a Rába átkelőhelyét őrző erődítményre utal. A Rába hídján hídvámot szedtek. 1277-ben Németújvár ura hívét, Duruzlaus mestert megerősítette rumi birtokában. Az oklevélből kiderül, hogy ekkor Rumban egy torony is állt. 1323-ban Károly Róbert oklevele említi Rumot adománylevelében. 1342-ben egy a birtokokat felosztó oklevélben a rumi birtokrészen említik a birtokos Duruzlau fiainak kúriáját.

1350-ben I. Lajos király Budán kelt adománylevelében Rumot a Rábán átvezető híddal és több településsel együtt kiveszi a Vas vármegyei főispán fennhatósága alól és híveinek Németh Jánosnak és Gergelynek, a Rumy család őseinek, valamint unokatestvéreiknek adományozza. 1415-ban a Rumyak Luxemburgi Zsigmondtól birtokaikra szabad bírói hatalmat kaptak. Rum a középkorban mezőváros volt. 1461-ben feljegyzik, hogy Rumy János Rumy Ferenc özvegyétől a rumi várból értékes tárgyakat, eszközöket és terményt rabolt el.

1532-ben a Bécs ellen vonuló török had a rumi várat is elfoglalta, a települést pedig felégette. A pápai tizedjegyzék szerint 1565-ben Rumban 41 adózó közül 16 jobbágy és 15 zsellér volt. 1591-ben az adózók száma már csak 15. 1623-ban 25 jobbágyot írtak össze a faluban. Rum várát 1581-ben és 1591-ben is említik. 1663-ban a török a Rába vonaláig nyomult be az országba, ekkor az erősség jelentősége is megnőtt. A nemesi sereg több alkalommal Rum körzetében gyülekezett. 1720-ban 23 jobbágy és 4 zsellér élt a faluban. 1758-ban 365, 1786-ban 386 fő volt a lakosság száma. 1828-ban Rum összlakossága 443 fő volt, akik 49 házban laktak.

A Rába folyó hídja Rumnál
A rumi római katolikus templom feltárt középkori részletei
A kastély légi fotója

Vályi András szerint „RUM. Elegyes magy. falu Vas Várm. földes Ura Rumi Uraság, a’ kinek kastéllyával ékes, lakosai katolikusok, fekszik Hidvéghez mintegy mértföldnyire, ’s révje is vagyon; határja síkos, földgye termékeny, réttye elég van, és jó neműek; fája, legelője, erdeje is vagyon, piatza Kőszegen, és Szombathelyen.”[4]

Fényes Elek szerint "Rum, magyar m.-város, Vas vgyében, a Rába mellett, ut. p. Szombathely 2 1/2 óra, 520 kath. lak., par. templommal, kövér rétekkel. F. u. a Rumy nemzetség."[5]

Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában „Rum, régi rábamenti magyar község, a szombathely-rumi vasútvonal végpontja. Házainak száma 95, lakosaié 932. Vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. Vasúti állomás és posta helyben van, távírója Molnári. A körjegyzőség és körorvos székhelye. E községet a Rumy -család törzse 1292-ben kapta donáczióban III. Andrástól. Itt volt a Rumy család ősi várkastélya, melynek egy kis része – de ez is teljesen átalakítva – még fennáll és pedig az a rész, a melyben a tömlöczök voltak. Az elpusztult vár romjait a vízépítkezésnél használták fel. A Rumy-család földesúri jogai a XIII. századtól egész a jelen századig terjedtek. Plébániája már a XIII. században volt. Románstílű, régi templomát teljesen átalakították. Ilyen modorban épült a község határában levő Cziczelle-kápolna is, melynek harangja a XVI. századból való. Jelenlegi kegyura gróf Széchenyi Imre. Bejczy Sándor földbirtokosnak itt csinos úrilaka van.”[6]

1857-ben 68 házában 645 lakosa volt. 1869-ben egy hatalmas tűzvészben szinte az egész falu leégett. 1894-ben megindult a Szombathelyről jövő vasúti forgalom, mely növelte a település jelentőségét, végül 1974-ben mégis megszűnt.
1910-ben 1315 lakosa volt a községnek.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Németh László (független)[7]
  • 1994–1998: Németh László (független)[8]
  • 1998–2002: Németh László Ferenc (független)[9]
  • 2002–2006: Németh László Ferenc (független)[10]
  • 2006–2010: Németh László Ferenc (független)[11]
  • 2010–2014: Németh László Ferenc (független)[12]
  • 2014–2019: Beni Ferenc (független)[13]
  • 2019-től: Beni Ferenc (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1166
1202
1206
1197
1206
1234
1253
1171
1181
201320142015201620172018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,8%-a magyarnak, 1,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (21% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,3%, evangélikus 0,8%, református 0,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 3,6% (26,2% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

1894-1974 között vasút vezetett Szombathelyről Rumba; a hajdani pálya mentén ma kerékpárút vezet. 1909-ben tervezték a vasutat Bérbaltavár, Türje irányába Balatonszentgyörgyig meghosszabbítani. A 87-es úton a körforgalomnál van egy a vasútnak épített emlékmű. Ma a tömegközlekedést autóbusz bonyolítja le. Közvetlen buszjárat van Budapestre, Szombathely-Sopron irányába, Sárvárra és a Balaton felé Keszthelyre és Tapolcára.[15]

Gazdaság[szerkesztés]

A népesség hagyományos foglalkozása a mezőgazdaság. A szocializmus időszakában a földművesek a termelőszövetkezet keretében dolgoztak. 1990 óta az utódtársaság kereskedelemmel és szolgáltatásokkal is foglalkozik, valamint egy kavicsbányát is üzemeltet.

1970 óta sok nyaralót építettek. Egyesek falusi turizmussal, szállásadással foglalkoznak. Van a környéken lovasiskola és horgászási lehetőség. Manapság németek és osztrákok is áttelepülnek az olcsóbb régióba, ahol sokan beszélnek németül.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Rum települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal terve
  4. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  7. ↑ Rum települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Rum települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  9. ↑ Rum települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  10. ↑ Rum települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  11. ↑ Rum települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  12. ↑ Rum települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  13. ↑ Rum települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  14. ↑ Rum Helységnévtár
  15. ↑ Vasi Volán

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Rum (Hungary)
A Wikimédia Commons tartalmaz Rum (Magyarország) témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés]

  • Rum története, 1246–1996 (2000); szerk. Horváth Sándor; Önkormányzat, Rum, 2001
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rum_(Magyarország)&oldid=26601600”