Rudnószabadi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Rudnianska Lehota szócikkből átirányítva)
Rudnószabadi (Rudnianska Lehota)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Rangközség
Első írásos említés1477
PolgármesterIvan Javorček
Irányítószám972 26
Körzethívószám046
Forgalmi rendszámPD
Népesség
Teljes népesség736 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság364 m
Terület12,23 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 48′ 21″, k. h. 18° 27′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 21″, k. h. 18° 27′ 48″
Rudnószabadi weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rudnószabadi (1899-ig Rudnó-Lehota, szlovákul Rudnianska Lehota) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétől 15 km-re északnyugatra, a Bisztrica-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A 14. században a német jog alapján bányásztelepülésként keletkezett. 1477-ben „Lehota alias Bistricka” néven említik először. A Rudnay család birtoka és a divékújfalui uradalom része volt. 1715-ben 7 ház állt a faluban. 1778-ban malma, 17 jobbágy és egy zsellérportája volt 183 lakossal.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Rudno Lehota. Magyar falu Nyitra Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Rudnohoz nem meszsze, gyűmöltsök elég terem, fája van min a’ két féle, makkja legelője elég, malma helyben, piatzozása Privigyén.”[2]

1828-ban 45 házában 309 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, idénymunkákkal, a nők főként szövéssel foglalkoztak. A 19. században fűrésztelep is működött a településen.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lehota (Rudnó), tót falu, Nyitra vmegyében, 309 kath. lak. F. u. a Divéky és Rudnay fam. Ut. p. Rudnó.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Rudnó-Lehota, a „Magas Rokos” alatti völgyben fekvő tót község, Nyitra-Rudnó fölött, 317 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nyitra-Rudnó, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Novák. Földesura 1533-ban már a Rudnay-család volt.”[4]

1918-ban az egész település – amely teljes egészében faházakból állt – leégett. A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

A szlovák nemzeti felkelés idején határában élénk partizántevékenység folyt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 453, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 726 lakosából 719 szlovák volt.

2011-ben 729 lakosából 686 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1804 és 1816 között épült.
  • A község legrégibb építménye az ún. felső kastély.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. április 4.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rudnószabadi&oldid=25989021”