Rubídium-azid

	rubídium-azid
	Kémiai azonosítók
CAS-szám	22756-36-1
	Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	RbN3
Moláris tömeg	127,488 g/mol−1
Megjelenés	színtelen, enyhén higroszkópos kristályok
Sűrűség	2,79 g·cm−3
Olvadáspont	310 °C (bomlik)
Oldhatóság (vízben)	1070 g·l−1 (16 °C)
Oldószerei	oldhatatlan éterben
	Veszélyek
Főbb veszélyek	nincs adat
	Rokon vegyületek
Azonos kation	rubídium-oxid; rubídium-hidroxid
	Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A rubídium-azid egy rubídiumból nitrogénből álló vegyület. Képlete RbN₃.

Előállítása[szerkesztés]

Rubídium-karbonát és nátrium-azid reakciójával állítható elő:^[3]

$\mathrm {Rb_{2}CO_{3}+2\ NaN_{3}\longrightarrow \ 2\ RbN_{3}+\ Na_{2}CO_{3}}$

Elő lehet állítani rubídium-szulfát és bárium-azid reakciójával is. Keletkezhet rubídium és nitrogén reakciójával is elektromos kisülés hatására. A reakcióban rubídium-nitrid is keletkezik.^[4]

Tulajdonságai[szerkesztés]

Kristályszerkezete tetragonális, tércsoport I4/mcm. Rács paraméterei: a = 630,8 pm, c = 753,7 pm. Elemi cellája négy atomot tartalmaz.^[1]^[5]

310 °C-on termikusan bomlik, bomlásakor elemi rubídium (60%) és rubídium-nitrid keletkezik.^[6] Mindazonáltal nem robbanásveszélyes.^[7]

$\mathrm {2\ RbN_{3}\longrightarrow \ 2\ Rb+3\ N_{2}}$

$\mathrm {3\ RbN_{3}\longrightarrow \ Rb_{3}N+4\ N_{2}}$

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidiumazid című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

↑ ^a ^b Jean D'Ans, Ellen Lax: Taschenbuch für Chemiker und Physiker. 3. Elemente, anorganische Verbindungen und Materialien, Minerale, Band 3. 4. Auflage, Springer, 1997, ISBN 978-3-5406-0035-0, S. 688 (korlátozott előnézet a Google Könyvekben).
↑ ^a ^b Dale L. Perry, Sidney L. Phillips: Handbook of inorganic compounds. CRC Press, 1995, ISBN 978-0-8493-8671-8, S. 333 (korlátozott előnézet a Google Könyvekben).
↑ Dissertation: "Strukturchemische Untersuchungen von Halogenidaziden des Bariums, Thalliums und Zinks", Universität Dortmund, 2001. PDF Archiválva 2013. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑ H. Wattenberg: "Über zwei Bildungsweisen von Natriumnitrid und Kaliumnitrid" in Ber. d. dt. chem. Ges. 1930, 63(7), S. 1667-1672. doi:[//dx.doi.org/10.1002%2Fcber.19300630708 10.1002/cber.19300630708]
↑ Ulrich Müller: "Verfeinerung der Kristallstrukturen von KN₃, RbN₃, CsN₃ und TlN₃" in Zeitschr. f. anorg. u. allg. Chem. 1972, 392(2), S. 159-166. doi:10.1002/zaac.19723920207
↑ Don M. Yost: "Systematic Inorganic Chemistry", Verlag Read Books, 2007. ISBN 978-1-4067-7302-6. S. 128ff. (korlátozott előnézet a Google Könyvekben)
↑ R. Abegg, F. Auerbach: 'Handbuch der anorganischen Chemie'. Verlag S. Hirzel, Bd. 2, 1908. S. 430.Volltext

[Lax-1] Jean D'Ans, Ellen Lax: Taschenbuch für Chemiker und Physiker. 3. Elemente, anorganische Verbindungen und Materialien, Minerale, Band 3. 4. Auflage, Springer, 1997, ISBN 978-3-5406-0035-0, S. 688 (korlátozott előnézet a Google Könyvekben).

[Perry-2] Dale L. Perry, Sidney L. Phillips: Handbook of inorganic compounds. CRC Press, 1995, ISBN 978-0-8493-8671-8, S. 333 (korlátozott előnézet a Google Könyvekben).

[Balzer-3] Dissertation: "Strukturchemische Untersuchungen von Halogenidaziden des Bariums, Thalliums und Zinks", Universität Dortmund, 2001. PDF Archiválva 2013. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben

[Wattenberg-4] H. Wattenberg: "Über zwei Bildungsweisen von Natriumnitrid und Kaliumnitrid" in Ber. d. dt. chem. Ges. 1930, 63(7), S. 1667-1672. doi:[//dx.doi.org/10.1002%2Fcber.19300630708 10.1002/cber.19300630708]

[Müller-5] Ulrich Müller: "Verfeinerung der Kristallstrukturen von KN₃, RbN₃, CsN₃ und TlN₃" in Zeitschr. f. anorg. u. allg. Chem. 1972, 392(2), S. 159-166. doi:10.1002/zaac.19723920207

[Yost-6] Don M. Yost: "Systematic Inorganic Chemistry", Verlag Read Books, 2007. ISBN 978-1-4067-7302-6. S. 128ff. (korlátozott előnézet a Google Könyvekben)

[Abegg-7] R. Abegg, F. Auerbach: 'Handbuch der anorganischen Chemie'. Verlag S. Hirzel, Bd. 2, 1908. S. 430.Volltext

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

rubídium-azid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	22756-36-1
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	RbN₃
Moláris tömeg	127,488 g/mol⁻¹
Megjelenés	színtelen, enyhén higroszkópos kristályok^[1]
Sűrűség	2,79 g·cm⁻³^[2]
Olvadáspont	310 °C (bomlik)
Oldhatóság (vízben)	1070 g·l⁻¹ (16 °C)^[2]
Oldószerei	oldhatatlan éterben
Veszélyek
Főbb veszélyek	nincs adat
Rokon vegyületek
Azonos kation	rubídium-oxid rubídium-hidroxid
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.