Rubídium-karbonát

rubídium-karbonát
rubídiumion
karbonátion
2 dimenziós szerkezet
Kémiai azonosítók
PubChem	11431
ChemSpider	10950
EINECS-szám	209-530-9
RTECS szám	FG0650000
InChIKey	WPFGFHJALYCVMO-UHFFFAOYSA-L
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	Rb2CO3
Moláris tömeg	230,945 g·mol−1
Megjelenés	fehér por, nagyon higroszkópos
Sűrűség	3,55 g·cm−3
Olvadáspont	837 °C
Forráspont	900 °C (bomlik)
Oldhatóság (vízben)	* nagyon jól oldódik (4500 g·l−1 oldódik 20 °C-on) alig oldódik Etanolban
Veszélyek
EU osztályozás	nincs listázva
Főbb veszélyek	irritáló
R mondatok	R36/37/38
S mondatok	S26 S37/39
Lobbanáspont	nem gyúlékony
LD50	2630 mg·kg−1 (patkány, szájon át)
Rokon vegyületek
Azonos kation	rubídium-oxid rubídium-hidroxid
Azonos anion	lítium-karbonát nátrium-karbonát kálium-karbonát cézium-karbonát
Rokon vegyületek	rubídium-hidrogén-karbonát
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A rubídium-karbonát a szénsav rubídiumsója, képlete Rb₂CO₃. Stabil, nem különösebben reakcióképes, vízben nagyon jól oldódó vegyület. A rubídiumot általában rubídium-karbonátként lehet megvenni.

Előállítása

Ammónium-karbonát és rubídium-hidroxid reakciójával állítható elő:

$\mathrm {(NH_{4})_{2}CO_{3}+2\ RbOH\longrightarrow Rb_{2}CO_{3}+2\ NH_{3}+2\ H_{2}O}$

Vagy rubídium-oxalát oxidációjával:

$\mathrm {2\ Rb_{2}C_{2}O_{4}+O_{2}\longrightarrow 2\ Rb_{2}CO_{3}+2\ CO_{2}}$

A természetben a lepilodit ásványban fordul elő a kálium-karbonáttal és a cézium-karbonáttal keveredve. Majd a lepidolitot feldolgozva nyerik ki a rubídium-karbonátot.

Tulajdonságai

A rubídium-karbonát egy fehér színű, szagtalan, levegőre, nedvességre érzékeny higroszkópos, szilárd anyag. Három különböző kristályszerkezete van, szobahőmérsékleten csak az alfa fordul elő. Tércsoport: P2₁/c. (Rács paraméterei: a = 734,4 pm, b = 1011,6 pm, c = 587,26, elemi cellája négy atomot tartalmaz,) Pnma és P6₃/mmc. melyek megegyeznek a kálium- és cézium-karbonátéval.

100 g abszolút etanolban 0,74 g rubídium-karbonát oldódik.

Standard képződési energiája −1150 kJ·mol⁻¹.

900 °C felett disszociálódik:

$\mathrm {Rb_{2}CO_{3}\longrightarrow Rb_{2}O+CO_{2}}$

Ha rubídium-karbonát vizes oldatában szén-dioxidot oldanak akkor rubídium-hidrogén-karbonát keletkezik:

$\mathrm {Rb_{2}CO_{3}+CO_{2}+H_{2}O\longrightarrow 2\ RbHCO_{3}}$

Magnéziummal és hidrogénnel együtt hevítve rubídium-hidrid keletkezik belőle:

$\mathrm {Rb_{2}CO_{3}+Mg+H_{2}\ {\xrightarrow {\ \Delta \ }}\ 2\ RbH+MgO+CO_{2}\uparrow }$

Felhasználása

Használják az üveggyártásban az üveg élettartalmának növelésére, illetve a vezetőképességének csökkentésére. Használják még katalizátorként.

Továbbá speciális szemüvegek gyártásánál, földgázból rövid szénláncú alkánok előállításánál katalizátorként, és más rubídiumvegyületek előállításához.

Rubídium és cézium analitikai elválasztásához, mert alig oldódik etanolban, ellentétben a cézium-karbonáttal.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidium carbonate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidiumcarbonat című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.