Rubídium-bromid
| Rubídium-bromid | |
 Rubídium-bromid | |
| IUPAC-név | rubídium-bromid |
| Más nevek | rubídium(I)-bromid |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 7789-39-1 |
| PubChem | 4670918 |
| ChemSpider | 74217 |
| EINECS-szám | 232-162-5 |
| SMILES | [Rb+].[Br-] |
| InChI | 1/BrH.Rb/h1H;/q;+1/p-1 |
| InChIKey | JAAGVIUFBAHDMA-UHFFFAOYSA-M |
| UNII | 33CM31XVQQ |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | RbBr |
| Moláris tömeg | 165,372 g/mol |
| Megjelenés | szilárdan fehér kristályokat alkot |
| Sűrűség | 3,350 g/cm³ |
| Olvadáspont | 693 °C |
| Forráspont | 1340 °C |
| Oldhatóság (vízben) | 98 g/100 ml |
| Törésmutató (nD) | 1,5528[1] |
| Kristályszerkezet | |
| Kristályszerkezet | köbös |
| Tércsoport | |
| Rácsállandó | a = 6,85[3] Å |
| Termokémia | |
| Std. képződési entalpia ΔfH |
−389,50 kJ·mol−1[2] |
| Standard moláris entrópia S |
108,35 J·K−1·mol−1.[2] |
| Veszélyek | |
| EU Index | nincs listázva |
| Lobbanáspont | nem gyúlékony |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | rubídium-fluorid rubídium-klorid rubídium-jodid |
| Azonos anion | lítium-bromid nátrium-bromid kálium-bromid cézium-bromid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A rubídium-bromid szervetlen vegyület, képlete RbBr.
Előállítása
[szerkesztés]Sokféle módon lehet előállítani, például rubídium-hidroxid és hidrogén-bromid reakciójával:
- RbOH + HBr → RbBr + H2O
Vagy rubídium-karbonát és hidrogén-bromidot reagáltatunk, amik semlegesítik egymást:
Rb2CO3 + 2HBr → 2RbBr + H2O + CO2
De elő lehet állítani elemi rubídium és bróm reakciójával. De ez nem a legjobb módszer, mivel a elemi fém rubídium drágább, mint a rubídium-hidroxid vagy a rubídium-karbonát.
Tulajdonságai
[szerkesztés]| A rubídium-bromid vízben való oldhatósága[4] | ||||||
| Hőmérséklet [°C] | 0,5 | 5 | 16 | 39,7 | 57,5 | 113,5 |
| Oldhatóság [g/l] | 896 | 980 | 1048 | 1318,5 | 1524,7 | 2052,1 |
Oldhatósága acetonban: 0,0505 g/kg 18 °C-on, 0,047 g/kg 37 °C-on.
Az RbBr nátrium-klorid kristályszerkezetű, elemi cellája négy atomot tartalmaz. A rubídium és bróm koordinációs száma is hat.
Standard képződési szabadentalpiája ΔG0298 = −378,40 kJ · mol−1.[2]
Felhasználása
[szerkesztés]A rubídium-bromidot használják fájdalomcsillapítóként, nyugtatóként, antidepresszánsként mint a rubídium-kloridot és a rubídium-jodidot.[5]
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidium bromide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidiumbromid című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ Jean D'Ans, Ellen Lax: Taschenbuch für Chemiker und Physiker. 3. Elemente, anorganische Verbindungen und Materialien, Minerale, Band 3. 4. Auflage, Springer, 1997, ISBN 978-3-540-60035-0, S. 684
- ↑ a b c R. E. Dickerson, H. B. Gray, H.-W. Sichting, M. Y. Darensbourg: "Prinzipien der Chemie", Verlag Walter de Gruyter 1988, ISBN 9783110099690, S. 976. (Google Könyvek előnézet)
- ↑ G. Chern, J. G. Skofronick, W. P. Brug ,S. A. Safron (1989). „Surface phonon modes of the RbBr(001) crystal surface by inelastic He-atom scattering”. Phys. Rev. B 39 (17), 12838–12844. o. DOI:10.1103/PhysRevB.39.12838.
- ↑ Aterton Seidell: "Solubilities Of Organic Compounds Vol - I", S. 1429. Volltext
- ↑ H. Erdmann: Lehrbuch der anorganischen Chemie, S. 300, 1900, Verlag F. Vieweg und Sohn.
- WebElements. URL accessed March 1, 2006.