Rubídium-amid

	rubídium-amid
	rubídium-amid
	Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	RbNH2
Moláris tömeg	101,49 g/mol−1
Megjelenés	fehér kristályok
Sűrűség	2,59 g·cm−3
Olvadáspont	309 °C
Oldhatóság (vízben)	reagál a vízzel
	Veszélyek
Főbb veszélyek	nincs adat
	Rokon vegyületek
Azonos kation	rubídium-oxid; rubídium-hidroxid
	Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A rubídium-amid egy rubídiumból, nitrogénből és hidrogénből álló vegyület. Képlete RbNH₂.

Előállítása

Fém rubídium és ammónia reakciójával állítható elő:

$\mathrm {2\ Rb+2\ NH_{3}\longrightarrow \ 2\ RbNH_{2}+\ H_{2}\uparrow }$

Elő lehet állítani rubídium-hidrid és folyékony ammónia reakciójával. A reakció gáz-ammóniával szobahőmérsékleten nagyon lassan megy végbe, melléktermékként hidrogén keletkezik:^[3]

\mathrm {RbH+NH_{3}\longrightarrow RbNH_{2}+H_{2}\uparrow }

Ha rubídium-hidridet ammóniaáramban hevítenek, akkor a reakcióban nem elenyésző mennyiségben rubídium-nitrid is keletkezik a rubídium-amid mellett.

Tulajdonságai

Kristályszerkezete köbös, tércsoport Fm3m. Rács paraméterei: a = 639,5 pm.

Vízzel reagálva rubídium-oxid és ammónia keletkezik belőle:

$\mathrm {RbNH_{2}+H_{2}O\longrightarrow \ RbOH+\ NH_{3}\uparrow }$

Etanollal reagálva rubídium-etanolát és ammónia keletkezik belőle:

$\mathrm {RbNH_{2}+C_{2}H_{5}OH\longrightarrow \ C_{2}H_{5}ORb+\ NH_{3}\uparrow }$

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidiumamid című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

↑ R. Abegg, F. Auerbach: 'Handbuch der anorganischen Chemie'. Verlag S. Hirzel, Bd. 2, 1908. S. 430.Volltext
↑ Jean D'Ans, Ellen Lax: Taschenbuch für Chemiker und Physiker. 3. Elemente, anorganische Verbindungen und Materialien, Minerale, Band 3. 4. Auflage, Springer, 1997, ISBN 978-3-5406-0035-0, S. 688f. (korlátozott előnézet a Google Könyvekben).
↑ H. Moissan: "Préparation et propriétés des hydrures de rubidium et de césium" in Compt. Rend. Hebd. 1903, 136, S. 587. Volltext

[Abegg-1] R. Abegg, F. Auerbach: 'Handbuch der anorganischen Chemie'. Verlag S. Hirzel, Bd. 2, 1908. S. 430.Volltext

[Lax-2] Jean D'Ans, Ellen Lax: Taschenbuch für Chemiker und Physiker. 3. Elemente, anorganische Verbindungen und Materialien, Minerale, Band 3. 4. Auflage, Springer, 1997, ISBN 978-3-5406-0035-0, S. 688f. (korlátozott előnézet a Google Könyvekben).

[Moissan-3] H. Moissan: "Préparation et propriétés des hydrures de rubidium et de césium" in Compt. Rend. Hebd. 1903, 136, S. 587. Volltext

[1]

[2]

[3]

rubídium-amid

rubídium-amid
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	RbNH₂
Moláris tömeg	101,49 g/mol⁻¹
Megjelenés	fehér kristályok^[1]
Sűrűség	2,59 g·cm⁻³^[2]
Olvadáspont	309 °C
Oldhatóság (vízben)	reagál a vízzel
Veszélyek
Főbb veszélyek	nincs adat
Rokon vegyületek
Azonos kation	rubídium-oxid rubídium-hidroxid
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.