Ugrás a tartalomhoz

Rosznyefty

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rosznyefty
A moszkvai cégközpont épülete
A moszkvai cégközpont épülete
Típus
Alapítva1993
Székhely
  • Rosneft headquarter
  • Moszkva
  • Sofiyskaya Embankment
VezetőkIgor Ivanovics Szecsin
AlapítóOroszország kormánya
Iparág
  • olajipar
  • olaj- és gázipar
TulajdonosOroszország kormánya
Formanyilvánosan működő részvénytársaság
Termékek
Árbevétel8 761 000 000 000 ₽ (IFRS, 2021)[1]
Alkalmazottak száma334 600 (2019. december 31.)[2][3]
Anyavállalata
  • Federal Agency for State Property Management
  • Rosneftegaz
Leányvállalatai
  • Yuganskneftegaz
  • Rosneft Deutschland
  • Basnyefty
TőzsdeMoszkvai Értéktőzsde
A Rosznyefty weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rosznyefty témájú médiaállományokat.

A Rosznyefty (oroszul: Роснефть, angolul: Rosneft Oil Company) az orosz olajszektor vezető állami vállalata, Oroszország legnagyobb független gáztermelője, továbbá a kőolaj finomítás területén is vezető szerepet tölt be. A Rosznyefty jelen van a Szentpétervári Nemzetközi Árutőzsdén (JSC SPIMEX) továbbá ezen vállalat az Orosz Föderáció legnagyobb adófizetője.[4] Az orosz kormány által 1993-ban alapított vállalat központja Moszkvában található, a  Szofijszkaja naberezsnaja, 26/1 szám alatt.[5][6][7]

A neve az orosz Российская нефть (Rosz-szijszkaja nyefty, amelynek jelentése  „orosz olaj”) szavak betűiből származik.

Tevékenysége

[szerkesztés]
moszkvai benzinkút

A vállalat olaj- és földgáz feltárásával, szénhidrogének kitermelésével, nyersolaj finomításával és a termékek forgalmazásával, valamint petrolkémiai termékek gyártásával foglalkozik.[5][6]

Rosneft Olajterminál (Nakhodka, 2003)

A termékei és szolgáltatásai számos iparágat szolgálnak ki, beleértve a szállítmányozást, az energetikát és a gyártást, mind az orosz, mind a nemzetközi piacokat kiszolgálva. A vállalat különböző márkanevek alatt működik, beleértve az üzemanyagtöltő állomások kiskereskedelmi hálózatát is. Alkalmazottjainak száma: 334600 (2023)[5]

Az orosz olajtermelésben való részesedése kb. 40 %-os és 30 %-os részesedése van az orosz olajfinomítási piacon. A 2020-as években Oroszország legnagyobb olajtermelő vállalata. 2024-ben a társaság 255,9 millió tonna szénhidrogént állított elő, ebből 184 millió tonnát folyékony formában. Egyben Oroszország legnagyobb független gáztermelője is. 2024-ben a gáztermelés volumene elérte a 87,5 milliárd köbmétert.[4][8] 2024-ben a globális olajtermelés mintegy 3,3%-át a cég végezte, és 1,08 billió rubelt (13,28 milliárd dollárt) keresett.[9] A társaság finomító és petrolkémiai blokkja 13 nagy finomítót, három petrolkémiai üzemet, négy gázfeldolgozó üzemet, három katalizátorgyártó üzemet és egy szolgáltató vállalatot foglal magában. 2024-ben 82,6 millió tonna olajat dolgozott fel.[4][9]

A kiskereskedelmi üzletága Oroszország 62 régióját fedi le és mintegy 3 000 kiskereskedelmi telephellyel rendelkezett 2025-ben. Oroszországban 2024-ben 43,6 millió tonna kőolajterméket értékesített, ebből 13,1 millió tonna benzint és 18,1 millió tonna dízel üzemanyagot. A kiskereskedelmi helyszíneken sűrített földgázt (CNG) is értékesít, 2024 végére a gáztöltő infrastruktúrája 35 létesítményből állt, valamint a benzinkutakon 82 elektromos töltőállomást telepítettek. Az állomások az ország 12 régiójában találhatók, köztük Moszkvában, Moszkva területen, Szentpéterváron, Leningrádi területen, Lipecki területen, Voronyezsi területen, a Burját Köztársaságban, a Krasznodari és a Bajkálon túli területeken,  továbbá a Tveri, a Kemerovói és  Tulai területen.[4]

Oroszország további meghatározó olaj- és gáziparban tevékenykedő társaságai: Gazprom, LukOil,  Szurgutnyeftyegaz, Transznyefty[10]

Működési terület

[szerkesztés]

A működési (olaj- és gáz kitermelés) területe kiterjed Szibériára (Nyugat- és Kelet-Szibéria), a Volgai régióra, az Urálra, a Távol-Keleti területre, Timan-Pecsorai olaj- és gázmezőre, a Krasznodari határterületre és az Orosz Föderáció tengeri területeire.[4]

2024-ben 7 mezőt és 97 új lelőhelyet fedeztek fel. A PRMS nemzetközi osztályozási rendszer (Szénhidrogén Erőforrás-gazdálkodási Rendszer) tartalék-ellenőrzési eredményei szerint a társaság 2P szénhidrogén-készletei 11,4 milliárd toe-t tettek ki. A termelési fúrások meghaladták a 12 millió métert, és több mint 3000 új kutat helyeztek üzembe. A Rosznyefty egy nagyszabású tengeri kutatási programot is folytatott.[4]

Oroszország területén az alábbi olajfinomítókkal rendelkezett (2025-bn): Tuapsze, Komszomolszk-na-Amure, Kujbisev (Szamara környéke), Novokujbisevszk, Szizrany, Acsinszk, Angarszk[11]

A társaság főbb részvényesei (2021)

[szerkesztés]
  • JSC Rosneftegaz (40.40%)
  • BP Russian Investments Limited (19.75%)
  • QH Oil Investments LLC (18.46%)
  • LLC RN-NeftKapitalInvest (9.60%)[12]

A BP 2013-ban szerzett részesedést az orosz vállalatban.[13] 2021-ben a legnagyobb részvényese az állami tulajdonú Rosznyeftyegaz (40,4%) volt. A katari székhelyű QH Oil Investments LLC 18,46%-os tulajdonban volt.[14] 2022. február 27-én a BP igazgatótanácsa úgy döntött, hogy kilép a Rosznyeftyből,  az egyéb oroszországi üzletágaiból és eladja a 19,75%-os részesedését. A BP volt az első nemzetközi vállalat, amely bejelentette ezt a kilépést.[15] Az év végén még mindig megvolt a részesedése.[14]

A TNK-BP megvásárlása azt mutatta, hogy a haveri kapitalizmussal kombinált államkapitalizmus volt megfigyelhető. Alekszej Kudrin volt pénzügyminiszter az ügylettel kapcsolatban elmondta, hogy "Egy nem hatékony vállalat felszívja a hatékonyat... sajnos a céget a Rosznyefty régi vezetése fogja irányítani." [16]

A vállalat vezetése

[szerkesztés]

A Rosznyefty vezérigazgatója, igazgatótanácsának elnöke

A társaság vezetése mindig szoros kapcsolatban állt a Kremllel. Igor Szecsin Putyin bizalmasa és tanácsadója. Egy 2024 decemberi döntés alapján további öt évre marad a cégnél elnöki pozícióban.[25] Eduard Khudainatov orosz milliárdos, akit 2022-ben az amerikai hatóságok két megajacht megbízott tulajdonosaként azonosítottak, az egyik Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz kapcsolódott.[19]

A társaságban külföldi személyek is töltöttek be különböző pozíciókat, így Gerhard Schröder volt német kancellár az igazgatótanácsban volt,[26] vagy Karin Kneissl volt osztrák külügyminiszter felügyelőbizottsági tag volt, de 2022-ben nemzetközi nyomás hatására lemondtak.[27]

A Rosznyefty igazgatóságának elnöke: Mohammed Bin Saleh Al-Sada (2023-)[18]

Története

[szerkesztés]

A társaság gyökerei még a szovjet időszakba nyúlnak vissza. Az 1990-es években az olaj- és gáziparág nagy részét privatizálták.[28] 1991-ben a Szovjetunió Olaj- és Gázipari Minisztériumát megszüntették, és annak alapján megalakult a Rosznyeftyegaz. 1993-ban alapították meg a Rosznyefty állami vállalatot, amely a Roszneftyegaztól vette át az eszközállományt. Ezt követően egy orosz kormányrendelet alapján 1995-ben nyílt részvénytársasággá (OAO) alakult át.[6][23][28][29] Az orosz kormány a Rosznyeftyegaz társaságon keresztül továbbra is a vállalat 75,16%-át birtokolta, míg a fennmaradó 15%-ot a londoni és a moszkvai tőzsdéken forgatták.[6]

Az 1998-as oroszországi pénzügyi válságot követően, a termelés csökkent, a finomítói teljesítmény pedig a kapacitásának csak egyharmadán volt. Annak érdekében, hogy a Rosznyefty fontos szereplője maradjon, a kormány 1998 októberében új vezetői csapatot nevezett ki, élén Szergej Bogdancsikovval. Ezt követően, 2000 és 2004 között csaknem megduplázta éves olajtermelését (2000-ben 268 kb/nap,  2004-ben 433 kb/nap). A gáztermelés a 2000-es 5,6 milliárd köbméterről 2004-re 9,4 milliárd köbméterre nőtt.[29] A vállalat életében több vállalatfelvásárlás is történt, és nemzetközi szinten is terjeszkedett.[7]

A pénzügyi válság után először már 2000-ben nyereséges lett.  2003-ban a Rosznyefty felvásárolta a Szelkupnyeftyegazt, a Pur Oil Companyt és a Szevernaja Nyeftyet, valamint az ellenőrzése alá vonta a kelet-szibériai Vankor lelőhelyet. Egy 2003 februárban megtartott tárgyaláson, amelyen, Vlagyimir Putyin elnök is jelen volt, Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz olajvállalat vezetője szembekerült Szergej Bogdancsikovval, a Rosznyefty vezetőjével. Ezt követően letartóztatták Platon Lebegyevet, majd Mihail Hodorkovszkijt is, és megkezdődött a Jukosz-ügy. Vlagyimir Putyin 2004-ben a közeli szövetségesét, Igor Szecsint nevezték ki az igazgatótanács elnökévé. A kínai bankok 2005-ben 6 milliárd dolláros kölcsönt nyújtottak a vállalatnak, amelyet a Kínába irányuló olajexport formájában kellett visszafizetni. Ebben az évben a Rosznyefty eladta a Sevmorneftegazban lévő részesedését a Gazpromnak.[23] Szintén 2005-ben vezető pozíciója lett az orosz olajtársaságok között, a termelés elérte a 74, 6 millió tonna nyersolajat.[28]

A Rosznyefty 2006 júliusában hajtotta végre az első nyilvános részvénykibocsátását (Initial Public Offering, IPO) a londoni tőzsdén, amikor összesen 10,7 milliárd dollár értékben (részvényeinek 14,8%-át értékesítve) adtak el  részvényt.[23][28] Ez volt a legnagyobb IPO Oroszországban és az ötödik legnagyobb a globális tőzsde történetében. A kihelyezés eredményeként több mint 150 ezer orosz állampolgár vált a társaság részvényesévé.[28]

A Rosznyefty 2007-ben megvett a csődbe ment  Jukosz termelési eszközeit, vagyonelemeit átvette,  amely jelentősen növelte a termelési kapacitásait.[7][23] 2008-ben Dmitrij Medvegyev elnök aláírta azt a törvényt, amely értelmében csak a Gazprom és a Rosznyefty kapott hozzáférést a tengeri mezőkhöz.[23]

A 2000-es években Algériában és Kazahsztánban is végzett munkákat. 2011-ben jelentős felfedezéseket tett a Krasznojarszk régió Baykalovsk-medencéjében, a Buzerovszk-medencében, valamint az Irkutszki régió Liszovszkij-medencéjében és Sanarskoye-medencéjében.[6]

2011-ben stratégiai partnerséget kötött az ExxonMobillal, amelynek középpontjában az orosz tengeri (Kara-tenger és a Fekete-tenger) olajkitermelés, valamint a Mexikói-öbölben és Kanadában található közös fejlesztése állt.[6][23]

Az angol BP-vel stratégiai kitermelési szövetséget kötöttek, ami a Kara-tenger déli részén hozzávetőlegesen 125.000 négyzetkilométernyi tengerfelületet és selfet magába foglaló területre vonatkozóan közös kőolaj kitermelést irányoztak elő.[30] Majd 2012-ben a Statoil-lal (jelenlegi Equinor) is megállapodást kötöttek egy közös vállalat létrehozásáról, amely a Barents-tengeren és az Ohotszki-tengeren végezte a termelést.[23] 2012-ben a Rosznyeft felvásárolta a TNK-BP céget, ami által 2013-ban a világ legnagyobb állami olajvállalata lett, megelőzve az amerikai ExxonMobilt. Az üzletet a világon a harmadik legnagyobb ügyleteként tartották számon. A British Petroleum (BP) a Rosznyeft részvényeinek 19,75 százalékát megszerezte.[28][31]

Venezuelában 2012-ben a Junin-6 nevű kőolajmezőn elkezdték a partner cégekkel az olajkitermelést.[32] 2017-ben ugyancsak Venezuelában a Grupo Rosneft nevű leányvállalata 30 évre koncessziót kapott a Karib-tengeren két gázmező kitermelésére. A venezuelaiakkal olajkitermelésre is történt megállapodás.[33] A nemzetközi terjeszkedés részeként 2017-ben megállapodásokat kötött olaj- és gázkutatási és termelési projektekre Egyiptomban és Indonéziában.[7]

2013-ben a Gazprom és a Novatek után Oroszország harmadik legnagyobb gáztermelőjévé vált. A németországi jelenlétét 2014-ben megerősítette azzal, hogy megvásárolta a Total 16,67%-os részesedését a schwedti finomítóban.  A venezuelai nemzeti olajkonzorciumban is 80%-ra növelte részesedését.[23]

2016-ban a Katari Befektetési Hatóság megszerezte a cég részvényeinek 19,5%-át. A tranzakció eredményeként az állam 1,04 billió rubelt kapott.[28] Ugyancsak 2016-ban a vállalat az államtól 330 milliárd rubelért megvásárolta az orosz Bashneft olajtársaságot.[7][23]

2024-ben a The Wall Street Journal olyan tervekről számolt be, hogy a Rosznyeft Oil, Gazprom Nyeft és Lukoil fuzionálna és létrehoznák a világ második legnagyobb nyersolajtermelő vállalatát a szaúd-arábiai Aramco után.[34] 2024-ben 10 éves megállapodást írtak az indiai Reliance finomítóval, hogy közel 500 000 hordó nyersolajra vonatkozóan. Az indiai Nayara cég Vadinar finomítója kizárólag orosz olajra támaszkodik. A finomítóra az Európai Unió és a Nagy-Britannia szankciói vonatkoztak.[9]

2025 augusztusától az olajfinomítókat több ukrán dróntámadás érte: a Szizranyban található augusztusban kigyulladt,.[35][36] csapást mértek a Kujbisev finomítóra,[37] és a Novokujbisevszk finomítóra is.[38][39]

Az ukrajnai háború miatti szankciók

[szerkesztés]

Az USA 2014-ben szankciókat vezetett be a Rosznyeft és személy szerint Igor Szecsin ellen. A vállalat 17 leányvállalatát helyezték szankciók alá, az ExxonMobil pedig kilépett a közös Kara-tengeri kutatófúrási projektből.   Az Európai Unió is szakciókat vezetett be, amelyekkel kapcsolatban az Európai Bíróság 2017-ben mondta ki, hogy az EU Rosznyefty elleni szankciói jogosak voltak.[23] A szankciók a technológiához és finanszírozásokhoz való hozzáférést befolyásolták.[7]

A vállalat németországi eszközei az orosz anyavállalat tulajdonában vannak, azonban azokat 2022-ben a német szövetségi energiaszabályozó hatóság felügyelete alá helyezték. Emiatt az amerikai szankciók ezeket nem érintik. A Rosznyeft németországi tevékenysége levált az anyavállalatról, azt már nem Moszkvából irányítják. Az intézkedés többek között három olajfinomítóra (Schwedt, MiRo és a Bayernoil) is kiterjedt.[9][40]

2025 októberében az Egyesült Államok újabb szankciókat vezettet be a Lukoil és a Rosznyefty ellen.[9]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 2021 Full Year IFRS (angol nyelven) pp. 90. Rosznyefty, 2022. február 11. (Hozzáférés: 2022. február 11.)
  2. ↑ https://www.rosneft.com/upload/site2/document_file/a_report_2019_eng.pdf pp. 157
  3. ↑ https://www.rosneft.ru/docs/report/2019/ru/sustainable-development/personnel-social-programs.html
  4. ↑ a b c d e f Rosneft at a glance. www.rosneft.com. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  5. ↑ a b c Rosneft Oil Co Company Profile - Overview (amerikai angol nyelven). www.globaldata.com. [2024. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  6. ↑ a b c d e f Rosneft Oil Company in Brief (amerikai angol nyelven). 2B1st Consulting, 2012. október 16. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  7. ↑ a b c d e f CanvasBusinessModel: What is Brief History of Rosneft Company? (angol nyelven). CANVAS, SWOT, PESTEL & BCG Matrix Editable Templates for Startups, 2025. július 12. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  8. ↑ General Information. www.rosneft.com. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  9. ↑ a b c d e reuters.com/business/energy/us-sanctioned-russian-oil-majors-rosneft-lukoil-2025-10-23. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  10. ↑ Mansa, Julius: The 5 Biggest Russian Oil Companies (angol nyelven). Investopedia. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  11. ↑ Oil Refineries. www.rosneft.com. (Hozzáférés: 2025. november 16.)
  12. ↑ Shareholder structure. www.rosneft.com. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  13. ↑ Rosneft and BP complete TNK-BP sale and purchase transaction | News and insights | Home (angol nyelven). bp global. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  14. ↑ a b BP continues to seek buyer for Rosneft stake, but process complicated by numerous factors - company. interfax.com. [2025. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  15. ↑ bp’s position in Russia | News and insights | Home (angol nyelven). bp global. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  16. ↑ a b Aslund, Anders: How Rosneft Is Turning Into Another Gazprom (angol nyelven). The Moscow Times, 2013. június 21. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  17. ↑ Igor Sechin. www.rosneft.com. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  18. ↑ a b Board of Directors. www.rosneft.com. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  19. ↑ a b Tognini, Giacomo. „Meet The Russian Billionaire Who’s The Proxy Owner Of Putin’s $500 Million Yacht”, Forbes (Hozzáférés: 2025. november 15.) (angol nyelvű) 
  20. ↑ Reuters. „US judge denies ex-Rosneft chief's claim to $300m seized superyacht”, The Guardian, 2025. március 10. (Hozzáférés: 2025. november 15.) (brit angol nyelvű) 
  21. ↑ swissinfo.ch/gw: Former Russian oil boss sues Geneva bank for 'kickback scheme' (angol nyelven). SWI swissinfo.ch, 2020. október 18. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  22. ↑ ROSNEFT MANAGEMENT SACKED. - Jamestown. jamestown.org. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  23. ↑ a b c d e f g h i j k l Russian Oil Companies in an Evolving World Appendix 1: Corporate history of Rosneft. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  24. ↑ Alexander Putilov (angol nyelven). Forbes. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  25. ↑ reuters.com/markets/commodities/putins-ally-sechin-stay-rosnefts-head-five-more-years-2024-12-27. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  26. ↑ Távozik a volt német kancellár a Rosznyefty olajvállalat igazgatótanácsából (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. május 20. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  27. ↑ Távozott a Rosznyeft felügyelőbizottságából az egykori osztrák külügyminiszter, aki Putyinnal táncolt az esküvőjén (magyar nyelven). telex, 2022. május 23. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  28. ↑ a b c d e f g History. www.rosneft.com. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  29. ↑ a b No.2 Energy Series ROSNEFT Kremlin’s Trojan Horse, 2006 (ethz.ch). (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  30. ↑ Oroszvalóság - A Rosznyefty és a BP összefog. oroszvalosag.hu. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  31. ↑ A Rosznyefty 61 milliárd dollárt költött a TNK-BP-re (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2012. október 22. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  32. ↑ Gazprom and Rosneft extract first oil from PetroMiranda Junin-6 (amerikai angol nyelven). 2B1st Consulting, 2012. október 16. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  33. ↑ Venezuelai gázkitermelésre kapott engedélyt a Rosznyeft (magyar nyelven). hvg.hu, 2017. december 18. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  34. ↑ Privátbankár.hu: Putyin a világ második legnagyobb olajóriásának létrehozására készül? (magyar nyelven). Privátbankár.hu, 2024. november 11. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  35. ↑ Ukrajna drónokkal mért csapást a Rosznyefty egyik legnagyobb olajfinomítójára 800 kilométerre a határtól – videó (magyar nyelven). hvg.hu, 2025. augusztus 15. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
  36. ↑ Ukraine strikes Syzran oil refinery in Russia, General Staff confirms (angol nyelven). www.ukrinform.net, 2025. augusztus 24. (Hozzáférés: 2025. november 16.)
  37. ↑ Ukraine strikes 2 Russian refineries, other targets in overnight attack, military says (angol nyelven). The Kyiv Independent, 2025. augusztus 28. (Hozzáférés: 2025. november 16.)
  38. ↑ www.reuters.com/world/russias-novokuibyshevsk-oil-refinery-stops-processing-after-drone-attack-sources-2025-10-20/. (Hozzáférés: 2025. november 16.)
  39. ↑ Ukraine strikes major oil refinery in Russia’s Samara Oblast, hits elite Rubikon drone base (angol nyelven). The Kyiv Independent, 2025. november 16. (Hozzáférés: 2025. november 16.)
  40. ↑ G, K. B.: Világgazdaság (magyar nyelven). Világgazdaság, 2025. október 28. (Hozzáférés: 2025. november 15.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rosznyefty&oldid=28566516”