Rossa Ernő
| Rossa Ernő | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1909. március 5. Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Elhunyt | 1972. május 28. (63 évesen) Budapest |
| Pályafutás | |
| Tevékenység | kórusmuzsika, mozgalmi dalok |
| Műfajok | kóruszene |
| Hangszer | zongora |
| Híres művei | Mandoliniskola |
| IPI névazonosító | 00065681555 |
Rossa Ernő (Budapest, 1909. március 5.[1] – Budapest, 1972. május 28.[1]) magyar zeneszerző, zenepedagógus, szövegíró, több kórusmű szerzője.
Életpályája
[szerkesztés]Középiskolai tanulmányait a budapesti Piarista Gimnáziumban végezte, ahol 1927-ben érettségizett. A gimnázium önképzőkörében már 1927. január 23-án előadást tartott a „a magyar népies zenéről”, ismertetve Bartók Béla és Kodály Zoltán, „az igazi magyar népies zene képviselőinek” munkásságát.[2]
Kezdetben jogot végzett, majd beiratkozott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára,[3] ahol zenetanári végzettséget szerzett ének és zongora szakon. 1933 és 1948 között Budapesten a Rottenbiller utcai polgári fiúiskola énektanára, később szakfelügyelő. Időközben az Erzsébet Tudományegyetemen doktori fokozatot szerzett.[4] Tevékenységét 1946-tól a Gyógypedagógiai Főiskolán folytatta és az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán is tanított.
Sírja a Kispesti Újtemetőben található.[5]
Művei
[szerkesztés]Prózai művei
[szerkesztés]Zeneszerzőként és szövegíróként
[szerkesztés]Már pályája kezdetétől kórusműveket írt,[8] ezek között két mise is található. Szövegíróként Liszt Ferenc A munka himnusza című művénél mutatkozott be. (Liszt Ferenc szerzeménye: Magyar ünnepi dal [9]) Tevékenysége a népzene és a kórusmuzsika irányából a munkásmozgalmi dalok[10] [11] felé vezetett, később visszatért a zenepedagógiai munkához. A munkásmozgalmi dalok korszakában néhány fordítása hanglemezen is megjelent[12] Szerzeményeinek száma eléri a nyolcvanat.[13]
Nevéhez fűződik az Auld Lang Syne legismertebb magyar változata, amelyet gyakran énekelnek ballagásokon.
Discogs azonosítója: Rossa Ernő a Discogson
A nemzetközi szerzői nyilvántartásban
[szerkesztés]| Szerzők | Cím | ISWC kód |
| Rossa Ernő (szöveg, átdolgozás) | Csajkovszkij altatódal | T-007.187.875-5 |
| Lóránd István–Rossa Ernő | Április | T-007.014.446-5 |
| Decsényi János–Rossa Ernő | Balatoni dal | T-007.000.116-9 |
| Gárdonyi Zoltán–Rossa Ernő | Balatoni kánon | T-007.211.548-0 |
| Patachich Iván–Rossa Ernő | Bogártánc | T-007.015.148-2 |
| Rossa Ernő-Kótzián Katalin | Budai vár | T-007.015.658-9 |
| Balázs Árpád–Rossa Ernő | Budapest | T-007.031.947-9 |
| Lendvay Kamilló–Rossa Ernő | Dal a Tanácsköztársaságól | T-007.032.625-8 |
| Borgulya András–Rossa Ernő | Ébredj, szép világ | T-007.032.737-5 |
| Rossa Ernő (zene és szöveg) | Egy nap a táborban | T-007.015.659-0 |
| Rossa Ernő (zene és szöveg) | Éjféli ének YouTube-videó. YouTube | T-007.008.635-9 |
| Rossa Ernő–Szabó Ferenc | Esik a hó | T-007.015.661-4 |
| Juhász Frigyes–Rossa Ernő | Ez a nap aranyat ér | T-007.109.044-2 |
| Rossa Ernő (zene és szöveg) | A felszabadulás dala | T-007.008.633-7 |
| Bárdos Lajos–Rossa Ernő | Fényes csillag | T-007.139.477-8 |
| Rossa Ernő–Csepeli Szabó Béla | Fényre fel | T-007.015.660-3 |
| Rossa Ernő (ismeretlen szövegíró) | Földművesek éneke | T-007.247.810-4 |
| Rossa Ernő | Gyönyörű nap | T-007.141.282-2 |
| Kadosa Pál–Rossa Ernő | Győz a terv | T-007.140.299-7 |
| ismeretlen forrású zenére Rossa Ernő | Hajnal kél | T-007.187.877-7 |
| Borgulya András–Rossa Ernő | Hálaének | T-007.139.377-5 |
| Karai József–Rossa Ernő | Halászdal | T-007.013.463-2 |
| Viski János–Rossa Ernő | Harsan a kürtszó | T-007.142.154-9 |
| Váry Ferenc–Rossa Ernő | Helikondal | T-007.017.574-4 |
Egyéb források
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/13129.htm
- ↑ Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, II.9: Budapesti gimnázium levéltára, a: Régi levéltár, 7: Önképzőkör iratai, A budapesti kegyestanítórendi gimnázium Vörösmarty Önképzőkörének jegyzőkönyve, 1926-1934.
- ↑ Életrajza. Magyar Katolikus Lexikon. (Hozzáférés: 2019. november 10.)
- ↑ Rossa Ernő életrajza. Országos Széchenyi Könyvtár. (Hozzáférés: 2019. november 11.)
- ↑ Juhász gergely: Rossa Ernő sírja. Billiongraves, 2015. (Hozzáférés: 2019. november 10.)
- ↑ Rossa Ernő (1943). „Beszámoló a polgári iskolai értesítőkről”. Énekszó XI. (1).
- ↑ Rossa, Ernő. Mandoliniskola. Budapest: Zeneműkiadó, 136. o. (1957. május 4.)
- ↑ Hála zsoltár. Esztergom és vidéke, 1942. (Hozzáférés: 2019. november 10.)
- ↑ Liszt Ferenc: Magyar ünnepi dal. Zeneműkiadó vállalat. (Hozzáférés: 2019. november 11.)
- ↑ Válogatott mozgalmi dalok. Spotify. (Hozzáférés: 2019. november 10.)
- ↑ Néhány hanglemezgyűjtemény. Hungarotonmusic. [2019. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 10.)
- ↑ Hanglemez katalógus. (Hozzáférés: 2019. november 10.) Ljepin, Mokrouszov, Miljutyin
- ↑ Rossa Ernő katalógus. MATARKA. Mokka ORD. (Hozzáférés: 2019. november 11.)[halott link]
