Ronald Michael Sega

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ronald M. Sega

Ronald Michael Sega dr. (Cleveland, Ohio, 1952. december 4. –) amerikai űrhajós, vezérőrnagy.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1974-ben a Haditengerészeti Akadémián (USAF Academy) matematikából és fizikából kapott oklevelet. 1975-ben az Ohio State University keretében fizikából doktorált (PhD.). 1976-ban kapott repülőgép vezetői jogosítványt. 1979-ig pilótaoktató volt. Több mint 4000 órát repült. 1979-1982 között az USAF Academy tanára. 1982-ban megvédte doktori címét. 1990-ben, majd 2004-től a Defense Research and Engineering (DDR & E) igazgatója.

1990. január 17-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Kiképzett űrhajósként tagja volt több támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatnak. Az Űrhajózási Iroda megbízásából kiképezték a manipulátor rendszer (RMS) alkalmazására. Az űrhajósok (NASA) képviselője az űrállomás tudományos és hasznosító Tanácsadó Testületben. 1994-1995 között a NASA műveleti igazgatója Oroszországban. Kiképzésben részesült a Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központban. Az első amerikai, aki az orosz szkafandert alkalmazta. Kettő űrszolgálata alatt összesen 17 napot, 12 órát és 25 percet (420 óra) töltött a világűrben. 1996. július 1-jén köszönt el az űrhajósoktól. 2001-2005 között a védelmi miniszter (DoD) asszisztense (nukleáris, vegyi és biológiai programok). 2005. októberétől 2007. augusztusáig a Légierő államtitkára (Washington). 2007-től egyetemi tanár, a Colorado State University Research Foundation (CSURF) alelnöke.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–60, a Discovery űrrepülőgép 18. repülésének küldetés specialistája. Az első közös amerikai/orosz küldetés orosz képviselője Szergej Konsztantyinovics Krikaljov. A SpaceHab mikrogravitációs laboratóriumban orvosi és anyagtudományi kísérleteket végeztek. A legénységnek nem sikerült a Wake Shield Facility (WSF) platformot (zárt laboratórium) kihelyezni a világűrbe, a robotkar segítségével csak kiemelték a tehertérből. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot hajtottak végre. Első űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 7 órát és 9 percet (199 óra) töltött a világűrben. 5 535 667 kilométert (3 439 704 mérföldet) repült, 130 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–76, a Atlantis űrrepülőgép 16. repülésének küldetés specialistája. A harmadik dokkoló küldetés a Mir űrállomással. Hosszútávú szolgálatra érkezett űrhajós, valamint 2200 kilogramm életfeltételi árút, technikai felszerelés szállítása. Visszafelé 1100 kilogramm hulladékot hoztak. Az első iskolai oktatás az űrállomásról. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Második űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 5 órát és 16 percet (221 óra) töltött a világűrben. Hatórás űrsétája alatt űrhajója dokkolt az űrállomással. 6 100 000 kilométert (3 800 000 mérföldet) repült, 145 alkalommal kerülte meg a Földet.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több katonai, polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]