Romanyol nyelv
| Romanyol Rumagnòl, rumagnôl | |
| Beszélik | Olaszország, San Marino |
| Terület | Romagna, Marche |
| Beszélők száma | ~1,1 millió fő |
| Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád itáliai ág latin nyelv újlatin nyelvek nyugati csoport galloromán nyelvek galloitáliai emilián romanyol romanyol |
| Írásrendszer | Latin ábécé |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | nincs |
| ISO 639-3 | rgn |
.jpg) | |
A romanyol vagy romagnol, romagnai nyelv (rumagnòl, rumagnôl) az emilián–romanyol nyelv nyugati változata, Romagna történelmi régió és San Marino nyelve. Az emilián és romanyol nyelvváltozatok a galloitáliai nyelvek közé tartoznak. A romanyol külön nyelvkódot kapott a Nemzetközi Szabványügyi Szervezettől.
Nyelvjárások
[szerkesztés]A romanyol nyelv csak két nagyobb dialektusra, az észak- és dél-romanyolra oszlik (utóbbit használják San Marinóban), ugyanakkor mindkét dialektusnak meg vannak a saját alnyelvjárásai. A szomszédos alnyelvjárások kontinuumot alkotnak egymás között, az egymástól távolabb levők között a kölcsönös érthetőség gyakran gyenge. A sanmarinói romanyol beszélői jól megértik a Santerno mentén élő romanyolokat, míg a Sillaro folyótól délre már kevésbé.
Forlì (romanyolul Furlè) városának dialektusa egyfajta központi szerepet tölt be a romanyol nyelvterületen.[1]
Délromanyol nyelvjárást beszélnek még Marche régióban, Pesaro és Urbino megyében, akadnak viszont, akik szerint ez egy külön újlatin nyelv, mely állítás vitatott.
Története
[szerkesztés]A romanyol nyelvvel először Dante Alighieri foglalkozott De vulgari eloquentia c. 1302 táján keletkezett esszéjében, s összehasonlította a toszkán nyelvjárással, melyet ő jobb-nak talált a romagnaihoz képest. Adriano Banchieri 1629-ben kelt Discorso della lingua Bolognese c. értekezésében elvetette Dante érvelését, s ő az emilián nyelv bolognai nyelvjárása mellett foglalt állást.[2]
Az első romanyol nyelvű könyv Bernardino Gatti 1502-es Sonetto romagnolo c. műve volt, amelyben a romanyol keveredett az olasz nyelvvel.
Tisztán romanyol nyelvű alkotás az Orlando Furioso c. olasz hősköltemény alapján íródott verses mű, az E Pvlon matt. Cantlena aroica a 16. század végéről.
Az első híresebb romanyol költő Pietro Santoni volt, aki Vincenzo Monti olasz költő és drámaírónak volt a tanára.
1840-ben Antonio Morri kiadta Faenzában az első romanyol-olasz szótárat.
A romanyol irodalom a 20. században élte virágkorát, noha a Mussolini-rezsim igyekezett elnyomni. Ekkor számos könyv, verseskötet, színdarab látott napvilágot Raffaello Baldini, Tonino Guerra, Olindo Guerrini, Aldo Spallicci vagy Checco Guidi tollából (utóbbi a sanmarinói romanyol képviselője).
Luigi Soldati, Filippo Monti és Gianfranco Bendi lefordították Dante Isteni színjátékát romanyol nyelvre. A 19. és 21. század között a Biblia néhány könyvét is lefordították már romanyolra.
Folyamatban van önálló emilián[3] és külön romanyol wikipédia létrehozása is.[4]
Hangtan
[szerkesztés]Magánhangzók
[szerkesztés]| Elülső | Középső | Hátsó | |
|---|---|---|---|
| Magas | i | u | |
| Közép | e | (ə~ɐ) | o |
| ɛ | ɔ | ||
| Alacsony | a |
| Jel | Hangérték |
|---|---|
| ê | [eə̯] |
| ô | [oə̯] |
| ë | [ɛə̯] |
| ö | [ɔə̯] |
| Jel | Hangérték |
|---|---|
| ã/â | [ə̃] |
| ẽ | [ɛ̃] |
| õ | [õ] |
Mássalhangzók
[szerkesztés]| Ajak | Interdentális | Dentális/ Fogmederhang |
Kakuminális | Fogmedermögötti | Palatális | Veláris | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Orr | m | n | ɲ | (ŋ) | |||
| Zár | p b | t d | k ɡ | ||||
| Dörzs | t͡ʃ d͡ʒ | ||||||
| Rés | f v | θ ð | (s z) | ʂ ʐ | |||
| Oldalsó | l | ʎ | |||||
| Pergő | r | ||||||
| Közelítő | j | w |
Használata
[szerkesztés]Használata erősen visszaszorult. Mintegy egymillió beszélője[5] közül alig 430 ezer az anyanyelvi beszélők száma.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lingua cultura e società a Forlì nel secondo novecento (olasz nyelven). Transcultura, 2025. február 26.
- ↑ Haller, H. W. (1999). The Other Italy: The Literary Canon in Dialect (Toronto Italian Studies). University of Toronto Press.
- ↑ Wt/egl (angol nyelven). Wikimedia Incubator, 2025. február 26.
- ↑ Wt/rgn (angol nyelven). Wikimedia Incubator, 2025. február 26.
- ↑ ISO 639-3 Registration Authority (angol nyelven). SIL, 2025. február 26. (Hozzáférés: 2008. április 12.)
- ↑ La lingua italiana, i dialetti e le lingue straniere Anno 2006 (olasz nyelven). SIL, 2025. február 26. (Hozzáférés: 2006)
