Nagyszarva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Rohovce szócikkből átirányítva)
Nagyszarva (Rohovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásDunaszerdahelyi
Rangközség
Első írásos említés1250
PolgármesterLászló Zoltán
Irányítószám930 30
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámDS
Népesség
Teljes népesség1108 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság123 m
Terület16,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′ 50″, k. h. 17° 24′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 50″, k. h. 17° 24′ 30″
Nagyszarva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszarva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyszarva (szlovákul Rohovce, korábban Veľká Sarva) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. Egykor Szentandrás, Szentandrásfa és Szentandrásfalva néven is szerepelt. Kövecses (Štrkovec) tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Dunaszerdahelytől 15 km-re nyugatra, a Csallóköz déli részén fekszik

Története[szerkesztés]

1250-ben Zerva néven említik először. 1294-ben Magna villa Zorus, 1309-ben Sanctus Andreas, 1397-ben Nagzarua, 1410-ben Zenthandras néven szerepel az írott forrásokban. Királyi udvarnokok lakóhelye volt, majd a Szentgyörgyi és Bazini grófok birtoka. Ezután több nemesi család követte egymást a birtokosok között, a legjelentősebbek a Sárkány, az Illésházy, a Batthyány és Pongrácz családok voltak. Az egykori Szentandrás (Andrásfalva) a mai településtől északra feküdt. A településnek egykor vára volt, melyet a 15. században a Sárkány család építtetett. 1521-ben II. Lajos is vendégeskedett benne. 1570-ben új tulajdonosa Illésházy István reneszánsz kastéllyá alakíttatta át. A Batthyány család előbb barokk, majd a 19. század közepén a Pongrácz család klasszicista stílusban építtette át. Gróf Pongrácz Pál mintagazdaságot létesített a közel 4000 holdas birtokon. Egyházi iskoláját 1892-ben alapították.

Vályi András szerint „Nagy Szarva, Kis Szarva. Két falu Poson Várm. Kis Szarvának földes Urai több Urak; Nagy Szarvának pedig Gr. Illésházy Uraság, a’ kinek épűletével jelesíttetik; fekszenek Vajkához közel, és annak filiáji; határjai jók, vagyonnyai is külömbfélék.”[2]

Fényes Elek szerint „Szarva, (Nagy), magyar falu, Poson vgyében, Somorjához 3/4 órányi járásra, a Szerdahelyre vivő országut mellett. Van egy nagy, órával ékesitett négyszegletü kastélya, kath. filial-temploma, egy kis erdőcskéje, 329 kath., 1 ref. lak., kik sok és jó szántóföldekkel birnak. Rétei hasznosak, valamint az uraság majorsága és juhtenyésztése is igen nevezetes. Ezelőtt derék urasági ménese volt, melly tartós kocsi-lovakat nevelt. Birta ezen helységet a hozzá tartozó uradalommal együtt, a közönségesen szeretett, s jobbágyaihoz igen kegyes ur gróf Illésházy István, ki utolsó éveiben maga is itten tartá lakását. Ut. p. Somorja.”[3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Kastélyát a második világháborút követő időkben súlyosan megrongálták és kirabolták.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 420 lakosából 398 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 387 lakosából 379 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 449 lakosából 441 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 448 lakosából 446 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 526 lakosából 525 magyar és 1 csehszlovák volt.

1930-ban 504 lakosából 493 magyar és 5 csehszlovák volt.

1941-ben 533 lakosa mind magyar volt.

1991-ben 1103 lakosából 971 magyar és 102 szlovák volt.

2001-ben 1037 lakosából 909 magyar és 120 szlovák volt.

2011-ben 1192 lakosából 852 magyar és 204 szlovák volt.

2021-ben 1108 lakosából 828 (+31) magyar, 238 (+24) szlovák, 2 (+2) cigány, 14 (+1) egyéb és 26 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Reneszánsz kastélya 1570-ben 15. századi vár felhasználásával épült. Homlokzatán az építő Illésházy család címere látható. Az épületegyüttest nagy park övezi. Jelenleg idősek otthona.
  • Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű. A 13. század közepén épült, a 15. században gótikus stílusban átalakították. 1761-ben barokk stílusban újjáépítették, de román és gótikus részletei még láthatók.
  • Művelődési házát 1986-ban építették.
  • Menekülttábor az egykori kaszárnyában. A belügyminisztérium 2001-ben a község jóváhagyása nélkül hozta létre a tábort.[5]
  • Kopjafa a temetőkertben. A népművészeti motívumokkal díszített, tölgyfából faragott emlékoszlop Demeter József erdélyi fafaragó művész alkotása. Közadakozásból emelték 2020 június 4-én.[6]

Oktatásügy[szerkesztés]

  • Magyar tanítási nyelvű általános iskolájának a 2009/2010-es tanévben 104 tanulója volt. Szlovák kisiskoláját létszámhiány miatt megszüntették.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ ma7.sk
  5. ↑ Zolczer, László. „Nagyszarva műfüves sportpályával is büszkélkedhet”. Szabad Újság 2009 (48), 22. o.  
  6. ↑ https://ma7.sk/tajaink/impozans-kopjafaval-gazdagodott-felvidek

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Rohovce
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszarva témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagyszarva&oldid=25194632”