Rogoz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Rogoz (Rogoz)
Fatemplom
Fatemplom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Máramaros
Rang falu
Községközpont Magyarlápos város
Irányítószám 435611
SIRUTA-kód 106933
Népesség
Népesség 1324 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 2
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Rogoz (Románia)
Rogoz
Rogoz
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 28′ 05″, k. h. 23° 55′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 05″, k. h. 23° 55′ 44″

Rogoz falu Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Máramaros megyében, Oláhlápos és Magyarlápos között, a Lápos és a Kupsa folyó torkolatánál fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét szláv eredetűnek tartják, e szláv nevet a román és a magyar nyelv is átvette. Jelentése káka, sás - mely a Lápos folyó ingoványaiban egykor bőven termett.

Története[szerkesztés]

A település nevét az oklevelek 1488-ban említették először Rogoz, majd 1594-ben Rhogoz néven.

Rogoz birtokosa kezdetektől fogva a losonci Bánffy család volt, azonban a Losonczyak egyik tagja Losonczy Albert elzálogosította Györgyfalvi Lászlónak.

1553-ban Csicsóvár tartozéka lett.

1584-ben Báthory Zsigmond e Magyarláposhoz tartozó falu lakóit felmentette az adózás alól; szűk, terméketlen területük miatt.

1594-ben már Báthory Zsigmond fejedelem birtokának írták, majd Rákóczi Zsigmondé lett, aki 1607-ben Allya Farkas Küküllő vármegyei főispánnak és nejének Bánffy Margitnak adományozta a cserébe átengedett több más falubeli birtokukért.

1618-ban fejedelmi birtok volt és Szamosújvárhoz tartozott.

A Rogozi Kozma család címere 1643-ból

1630-ban Brandenburgi Katalin e Szamosújvárhoz tartozó birtokot Cserényi Farkasnak adta zálogba, ezt 1631-ben Rákóczi György is megerősítette.

1634-ben Gyulafehérváron I. Rákóczi György Rogozi Kozma Mátyásnak nemességet adott.

1721-ben Rogozt Kollatovics György kapta Offenbányáért a kincstártól pótlásra.

1749-ben Szamosújvár vára volt Rogoz zálogbirtokosa, aki a falut báró Pongrácz Györgynek adta.

1750-ben Pongrácz György unokája Muszlay Gáborné Vay Anna itteni birtokrészét Vay Ádámnak adta el.

1768-ban a kincstár a birtokot a Pongrácz örökösöktől magához váltotta és 1772-ben gróf Mikes Antal özvegyének gróf Haller Zsuzsánnának adta cserébe Offenbányáért. 1772-től birtokosa a Mikes család volt, és még 1898-ban is az ő birtokuk volt.

Rogoznak 1886-ban 1069 lakosa volt, melyből görögkeleti és római katolikus 1062, helvét hitű 2, zsidó 5 személy volt.

1891-ben 1126 lakosából 2 római katolikus, 181 görög katolikus, 925 görögkeleti, 6 református és 12 izraelita volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)