Rodney King

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rodney King
SzületettRodney Glen King
1969. április 2.[1][2][3]
Sacramento
Elhunyt2012. június 17. (43 évesen)[1][2][3][4]
Rialto
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
IskoláiJohn Muir High School
SírhelyeForest Lawn Memorial Park
A Wikimédia Commons tartalmaz Rodney King témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rodney Glen King (Sacramento, 1969. április 2. – Rialto, 2012. június 17.) rendőri brutalitás áldozatául esett amerikai férfi.

Élete[szerkesztés]

Ronald és Odessa King fiaként született. Négy testvérével együtt a kaliforniai Altadenában nőtt fel.[5][6] King a John Muir High Schoolba járt, és gyakran beszélt arról, hogy társadalomtudományi tanára, Robert E. Jones inspirálta.[7] King édesapja 1984-ben[8] 42 éves korában meghalt.

1989. november 3-án King kirabolt egy boltot a kaliforniai Monterey Parkban. Egy vasrúddal fenyegette meg a koreai bolt tulajdonosát. King ezután megütötte a boltost egy bottal, mielőtt elmenekült a helyszínről. King kétszáz dollár készpénzt lopott el a rablás során. Elfogták, elítélték és két év börtönbüntetésre ítélték. Egy év börtönbüntetés letöltése után 1990. december 27-én szabadon engedték.[6]

1991. március 3-án a Los Angeles-i rendőrség tisztjei megverték, miközben egy gyorshajtás után letartóztatták, mert ittasan vezetett az I-210-es autópályán. Az ügyben részt nem vevő George Holliday a közeli erkélyéről filmre vette az esetet, és a felvételt elküldte a KTLA csatornának.[9] A felvételeken látható, amint a fegyvertelen Kinget a földön fekve megverik, miután kezdetben kitért a letartóztatás elől. Az incidensről világszerte beszámolt a hírmédia, és közfelháborodást váltott ki.

Daryl Gates, a Los Angeles-i rendőrség főnöke egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a négy érintett rendőrtisztet fegyelmi eljárás alá vonták túlzott erőszak alkalmazása miatt, három ellen pedig büntetőeljárást indítottak. A Los Angeles-i rendőrség kezdetben vádat emelt King ellen "menekülés bűntettével", de később ejtette a vádat.[10] Szabadulása után tolószékéből nyilatkozott az újságíróknak, sérülései nyilvánvalóak voltak: törött jobb lába gipszben, arca csúnyán megvágva és feldagadva, zúzódások a testén és égési sérülések a mellkasán, ahol sokkolóval bántalmazták. Elmondta, hogy letérdelt, széttárta a kezeit, majd lassan megpróbált elindulni, hogy ne tegyen " ostoba mozdulatot", mire egy gumibottal arcon ütötték, és sokkot kapott. Azt mondta, hogy az életét féltette, amikor rátámadtak.[11]

Négy tisztet végül túlzott erőszak alkalmazása miatt állítottak bíróság elé. Közülük hármat felmentettek; a negyedik esetében az esküdtszék nem hozott ítéletet az egyik vádpont tekintetében. A felmentő ítéletek után néhány órával kezdődtek az 1992-es Los Angeles-i zavargások. A lázadást a faji kisebbségek felháborodása váltotta ki a bírósági ítélet és a kapcsolódó, régóta fennálló társadalmi problémák miatt, az afroamerikai és a koreai közösségek közötti feszültségek közepette.[12] A lázadások hat napig tartottak, és 63 ember halálát okozták, további 2383-an pedig megsérültek; csak azután értek véget, hogy a kaliforniai Nemzeti Gárda, a hadsereg és a tengerészgyalogság erősítést nyújtott az intézkedés helyreállításához. King a konfliktus békés lezárása mellett érvelt.

A szövetségi kormány külön polgári jogi ügyet indított, és vádat emelt a négy rendőr ellen King polgári jogainak megsértése miatt. A szövetségi kerületi bíróságon lefolytatott per 1993 áprilisában ért véget, két tisztet bűnösnek találtak és börtönbüntetésre ítéltek. A másik kettőt felmentették a vádak alól. Egy külön polgári perben 1994-ben az esküdtszék Los Angeles városát találta felelősnek, és Kingnek 3,8 millió dollár kártérítést ítélt meg.

Halála[szerkesztés]

2012. június 17-én (apák napján) King élettársa, Cynthia Kelley holtan találta Rodney-t a medencéje alján.[13][14] 28 évvel később hunyt el, mint az apja, Ronald King, akit 1984-ben holtan találtak a fürdőkádban.[15] Kelley körülbelül 5:25-kor hívta a rialtói rendőrséget.[16][17] A rendőrök kihúzták Kinget a medencéből és újraélesztették. Azonban nem találták a pulzusát, így hívták a mentőket. A coltoni Arrowhead Regional Medical Center kórházba szállították, majd 6:11-kor halottnak nyilvánították. A rialtói rendőrség nyomozást indított, és nem találtak semmi gyanúsat.

2012. augusztus 23-án megjelent a boncolás eredménye: véletlenül megfulladt. Ehhez hozzájárult az alkohol, a kokain és a fenciklidin kombinációja, illetve a szívnagyobbodás is.[18]

Öröksége[szerkesztés]

Rodney King a rendőri brutalitás szimbóluma lett, de a családja "emberként, nem jelképként" emlékezik rá.[19] King sosem támogatta a rendőrök elleni gyűlöletet vagy erőszakot.[14][20] Mottója a következő volt: "Nem tudnánk békében élni?" Lánya, Lora King megalapította a Rodney King Foundation nevű nonprofit szervezetet.[21]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  2. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ BnF források (francia nyelven)
  5. ↑ Post, Washington. „Rodney King, L.A. police beating victim, dies”, San Francisco Chronicle , 2012. június 18. (Hozzáférés: 2018. június 25.) 
  6. ↑ a b Phil Reeves. „Profile: An icon, anxious and shy: Rodney King – As he awaits a new trial of the police who beat him, Rodney King has become a hero, a demon, and a gold mine.”, The Independent , 1993. február 21. (Hozzáférés: 2012. július 1.) 
  7. ↑ King, Rodney. The Riot Within: My Journey From Rebellion to Redemption. Harper One, 12–15. o. (2012) 
  8. ↑ „Obits, Rodney King”, The Telegraph , 2012. június 17.. [2022. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  9. ↑ Lester, Paul Martin. Visual Ethics: A Guide for Photographers, Journalists, and Filmmakers. Routledge, 85. o. (2018) 
  10. ↑ Stevenson, Brenda E.. The Contested Murder of Latasha Harlins: Justice, Gender, and the Origins of the LA Riots. Oxford University Press, 284. o. (2015) 
  11. ↑ March 3, 1991: Rodney King beating caught on video CBS News
  12. ↑ „25 years after racial tensions erupted, black and Korean communities reflect on L.A. riots”, Los Angeles Times, 2017. április 29. (Hozzáférés: 2020. június 28.) 
  13. ↑ „Rodney King dead at 47”, CNN, 2012. június 17. (Hozzáférés: 2012. június 17.) 
  14. ↑ a b „Rodney King found dead”, CBS News, 2012. június 17.. [2012. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  15. ↑ „The Rodney King We Never Knew”, MTV News (Hozzáférés: 2018. november 10.) (angol nyelvű) 
  16. ↑ „911 call reveals frantic moments, fiancee's pleas after finding Rodney King submerged in pool”, The Washington Post , 2012. június 18.. [2012. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. június 20.) 
  17. ↑ Jennifer Medina. „Police Beating Victim Who Asked 'Can We All Get Along?'”, The New York Times, 2012. június 17. 
  18. ↑ Coroner's report on Rodney King death. Los Angeles Times . (Hozzáférés: 2019. december 12.)
  19. ↑ Jennings, Angel. „Rodney King's daughter remembers a human being, not a symbol”, 2016. március 3. (Hozzáférés: 2016. november 26.) 
  20. ↑ Kiner, Deb. „On this day in 1992 Rodney King asked, 'Can't we all just get along?'”, Penn Live, 2019. május 1. (Hozzáférés: 2021. március 26.) 
  21. ↑ About Us. Rodney King Foundation . [2021. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 20.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rodney_King&oldid=26895589”