Ugrás a tartalomhoz

Rocourt-i csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A rocourt-i csata
A rocourt-i csata korabeli francia festményen
A rocourt-i csata korabeli francia festményen

Konfliktusosztrák örökösödési háború
Időpont1746. október 11.
HelyszínLiègeBelgium
Eredményfrancia győzelem
Szemben álló felek
 Franciaország
 Habsburg Birodalom
 Nagy-Britannia
 Hollandia
 Hannover
Parancsnokok
 Szász Móric
 Lotharingiai Károly
 John Ligonier
 Waldeck herceg
Szemben álló erők
120 000 fő
80-97 000 fő
Veszteségek
1139 elesett
2379 sebesült
4-5000 elesett és sebesült
3000 fogságba esett
30 ágyú
Térkép
A rocourt-i csata (Belgium)
A rocourt-i csata
A rocourt-i csata
Pozíció Belgium térképén
é. sz. 50° 40′ 32″, k. h. 5° 32′ 46″50.675700°N 5.546000°EKoordináták: é. sz. 50° 40′ 32″, k. h. 5° 32′ 46″50.675700°N 5.546000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz A rocourt-i csata témájú médiaállományokat.

A rocourt-i csata (más írásmódokkal roucoux-i, roccoux-i, raucoux-i csata) az osztrák örökösödési háború egyik csatája volt, melyet 1746. október 11-én vívták az osztrák, holland, brit, valamint hannoveri csapatok a franciákkal, és az utóbbiak győzelmével ért véget. A csata helyszíne, Rocourt falu ma Liège (Lüttich) egyik városrésze.

Előzmények

[szerkesztés]

Miután a szövetséges (pragmatikus) haderőt erősen meggyengítette az 1745-ben Skóciában kitört felkelés miatti kivonása a brit csapatok egy jelentős részének, a Szász Móric vezette francia haderő felújította a támadását Flandriában, és elfoglalta Brüsszelt, Antwerpent, Namurt, Charleroi-t, és fenyegették a Lotharingiai Károly vezette szövetséges haderőt.

A csata lefolyása

[szerkesztés]
A rocourt-i csata vázlata (balra a franciák, jobbra a szövetségesek)
A rocourt-i csata vázlata (balra a franciák, jobbra a szövetségesek)

Lotharingiai Károly a seregét a Maas folyó bal partján állította fel. A Liége-re támaszkodó balszárnyat a holland csapatokok alkották, a centrumban Rocourt és Liers településeknél a britek és hannoveriek álltak, míg a jobbszárnyon az osztrák kontingens állt, melynek szárnyát a Jaar (németül: Jeker, franciául: Geer)(wd) folyó biztosította.

Szász Móric a balszárnyon álló hollandokat támadta meg nagy túlerővel. A franciáknak sikerült Liége mellett elhaladva a szövetséges haderő hátába kerülniük. A hollandok heves ellenállást tanúsítottak, de a harmadik francia roham visszaszorította őket a centrumban álló brit és hannoveri csapatok mögé.

A balszárny megingása után egy általános francia rohamtól tartva a hadvezetés elrendelte az általános visszavonulást. John Ligonier tábornok a brit lovassággal és két gyalogzászlóaljjal fedezte a szövetséges haderő visszavonulását a Maason át, miközben súlyos veszteségek érték egyes részeit. Az elesettek között volt Otto Georg Veldtmann tábornok is. A szövetséges haderő összesen 4000 embert veszített elesettekben és sebesültekben, a francia veszteség 3518 főt tett ki.

Következmények

[szerkesztés]

A csata után közvetlenül a franciák megszerezték Liége-t, és Osztrák-Németalföldet a háború végéig szilárdan meg is tartották. Fél évvel a fontenoy-i csata után Szász Móric újabb jelentős győzelmet aratott a szövetséges haderő felett, de nem azt a döntő győzelmet, amit előzőleg eltervezett. További hadműveletekre a tél közeledtével már nem került sor.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Schlacht bei Roucourt című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Rocoux című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.