Robotizált folyamatautomatizálás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A robotizált folyamatautomatizálás (Robotic Process Automation, RPA) standardizálható folyamatok szoftverrobotokkal történő megvalósítását jelenti. Ezek a szoftverrobotok adminisztratív munkakörökben váltják fel az embereket.

Ahogy az iparban egyre inkább fizikai robotok végzik a gyakran ismétlődő, monoton tevékenységeket, úgy az irodai munkában szoftverrobotok veszik át az effajta rutinfeladatokat. Ilyen feladat például egy e-mail vagy formanyomtatvány elolvasása, a csatolmány megnyitása, az adatok beillesztése a csatolmányból egy célalkalmazásba, annak ellenőrzése, hogy egy űrlapot teljesen kitöltöttek-e, válaszüzenet elküldése, számítások elvégzése stb.[1][2][3]

Előnyei[szerkesztés]

A szoftverrobotok napi 24 órában képesek dolgozni, lényegesen kevesebb hibát vétenek az embereknél, és jóval gyorsabbak is náluk. Például azt az e-mailt, amelyet egy ember 5 perc alatt olvas el, a robot már 1 perc alatt befogadja. Ha egy csatolmányból adatokat kell beilleszteni egy alkalmazásba, akkor egy robotnak ehhez feleannyi időre van szüksége, mint egy embernek.[4]

Különösen olyan tevékenységeknél használhatóak kiválóan, amelyek nincsenek kapcsolatban az ügyfelekkel. Az RPA ilyenkor felgyorsítja a folyamatokat és javítja a szolgáltatás minőségét, hatékonyságát. A német pénzügyi szektorban a döntéshozók átlagosan 20-30%-os hatékonyságnövekedésre számítanak az ügyfélkezelésben és a pénzügyi folyamatoknál, de egyes esetekben 50%-os javulás is elérhető.[5]

A szoftverrobotok alkalmazása a költségeket is jelentősen csökkenti. A Grand View Research becslése szerint az RPA 65%-kal olcsóbb, mint az emberi munkaerő.[6] További előny, hogy az RPA rendszerek miatt nem kell alapvetően megváltoztatni a meglévő informatikai rendszereket, nincs szükség hatalmas rendszerintegrációs feladatok elvégzésére. Akár hetek alatt be lehet vezetni egy működőképes megoldást egy-egy folyamatra. Ha pedig megváltozik a munkafolyamat, akkor az RPA-megoldást rövid idő alatt az új folyamathoz lehet igazítani, nincs szükség több éves változáskezelési projektekre.[7]

Felhasználási területek[szerkesztés]

Az RPA-t informatikai támogató és fejlesztő feladatokra alkalmazzák a leggyakrabban. Ezután következnek a pénzügyi-számviteli, a marketing és az ügyfélszolgálatos feladatok a Statista kutató-elemző cég adatai szerint.[8]

Piaca[szerkesztés]

A Forrester elemzőcég szerint 2018-ban 500 000 „digitális dolgozó” lesz az Egyesült Államokban. Vagyis az RPA-alapú digitális munkások (azaz robotok) 311 000 irodai és adminisztratív munkahelyet, valamint 260 000 értékesítési és kapcsolódó munkahelyet hoznak létre/hoznak létre. Ennek eredményeként az RPA szoftverek piaca a 2017 végi 500 millió dollárról 1 milliárd dollárra nő 2018 . A Grand View Research megállapította, hogy a globális RPA-piac 2024-re eléri a 8,75 milliárd dollárt.


Társadalmi hatásai[szerkesztés]

Mivel az RPA olcsó, növeli a hatékonyságot és könnyen alkalmazható, szakértők viharosan gyors terjedésre számítanak. Ez egyúttal számos, alacsony kvalifikációt igénylő, monoton tevékenységet magában foglaló munkakör megszűnését eredményezi. A Citigroup tanulmánya szerint az Egyesült Államokban és Európában a 2020-as évek folyamán 1,7 millió banki munkahely szűnik meg a szoftverrobotok térnyerése miatt.[9]

Szakértők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy az RPA nem megszünteti, hanem átalakítja a munkaköröket. Nem úgy hat, hogy 100 dolgozó közül 40-nek a munkáját megszünteti, hanem úgy, hogy egy-egy alkalmazott feladatainak 40%-át átveszi. Bár ez végső soron állások megszűnését eredményezi, az egyes ember számára azt a lehetőséget kínálja, hogy a korábbi unalmas, monoton feladatai helyett kreatívabb, több hozzáadott értéket teremtő feladatokat vállaljon.[10]

A várakozások szerint az RPA megállítja, illetve megfordítja azt a folyamatot, hogy a multinacionális vállalatok alacsony költségű országokba szervezzék ki a standardizálható, adminisztratív jellegű munkát. Ehelyett inkább a cégközponthoz közel állítanak be szoftverrobotokat.

Szakértői vélemények szerint az RPA terjedése megoldja a fejlett gazdaságoknak azt a problémáját, hogy az elöregedő társadalmakban többen lépnek ki a munkaerőpiacról, mint ahányan belépnek oda.[11] Magyarországon is azt hangsúlyozzák a szakértők, hogy az egyre erősödő munkaerőhiányra jelenthet megoldást az RPA bevezetése a cégek és a közintézmények számára.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]