Roberto Busa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Roberto Busa
Roberto busa e index thomisticus.jpg
Életrajzi adatok
Született 1913. november 28.
Asiago
Elhunyt 2011. augusztus 9. (97 évesen)
Gallarate
Iskolái Gregoriana Pápai Egyetem
Munkássága
Vallás római katolikus egyház
Tisztség káplán
A Wikimédia Commons tartalmaz Roberto Busa témájú médiaállományokat.

Roberto Busa (Asiago, Vicenza megye, 1913. november 28.Gallarate, Varese megye, 2011. augusztus 9.) olasz szerzetes, teológus és nyelvész. Nevéhez köthető az elektronikus adatfeldolgozás felhasználása a bölcsészettudományokban és az Index Thomisticus létrehozása.

Élete[szerkesztés]

Roberto Busa ötgyerekes vasúti alkalmazott második gyermekeként jött a világra. Az általános iskolát Bozenben járta, majd tanulmányokat folytatott Veronában a Scipione Maffei és Bellunóban a Tiziano Vecellio nevű iskolákban. 1928-ban lépett be a bellunói papi szemináriumba, és katolikus teológiát tanult, többek között Albino Lucianival (a későbbi I. János Pál pápa). 1933-ban csatlakozott a jezsuita szerzetesrendhez, majd 1937-ben filozófiából, 1940-ben pedig katolikus teológiából diplomázott. 1941. május 30-án pappá szentelték. A második világháborúban 1940–1943 között katonai lelkész volt az olasz hadseregnél, később a partizánoknál.

1946-ban a Gregoriana Pápai Egyetemen Rómában doktori címet kapott a La Terminologia Tomistica dell'interiorità című munkájáért. A doktori disszertációja hatására lemmatizálták Aquinói Szent Tamás munkáit. Aquinói Szent Tamás munkáinak terjedelme és a lemmatizálás összetettsége miatt Busa együtt dolgozott Thomas J. Watsonnal, az IBM alapítójával. A 40 évnek feltételezett munka az IBM-technikának köszönhetően csupán 7 évbe telt. Így jött létre az úgy nevezett Index Thomisticus, egy 56 kötetes mű, amely 70 000 oldalt foglal magában. Busa ezzel a számítógépes nyelvészet, szöveghermeneutika és a lexikográfia számítógépes felhasználásának egyik úttörőjévé vált, továbbá a későbbi információs technológiák használata a szövegelemzésre, a lexikográfia és az irodalom területén is az ő nevéhez köthető, amelyek a hiperszöveg, internet és Wikipédia előfutárának tekinthetők.

1949-ben az ontológia, teodicea és tudományos munka professzorának választották a Gregoriana Pápai Egyetemen. Ezen kívül Varese tartomány Gallarate nevű településén az Aloisianum nevű jezsuita szemináriumban is tevékeny volt. Tevékenységének köszönhetően jött létre a Centro Automazione Analisi Linguistica (CAAL), a Comitato Promotore és a Collegio d'Iniziativa. 1983-ban a CAAL-t az Associazione per la Computerizzazione delle Analisi Ermeneutiche e Lessicologiche (CAEL) követte. 1992-ben a Gregoriana filozófiai karán belül megalapította a Lexikográfia és Hermeneutika Iskolát (Scuola di Lessicografia ed Ermeneutica). A milánói Università Cattolica del Sacro Cuore egyetemen megalapította a Gruppo Interdisciplinare per le Ricerche della Computerizzazione dei Segni dell'Espressione-t (GIRCSE), és 1995–2000 között mesterséges intelligenciát és robotikát tanított. A Gregorianán utoljára számítógépes szövegelemzést és tomista hermeneutikát tanított.

Ő a Busa-díj névadója. 2005-ben az olasz miniszterelnök, Carlo Azeglio Ciampi az Olasz Köztársaság érdemrendjének nagykeresztjével (Cavaliere di Gran Croce) tüntette ki.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Roberto Busa című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.