Robert van Gulik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Robert van Gulik
高羅佩與吟月庵.jpg
Élete
Született 1910. augusztus 9.
Zutphen, Hollandia
Elhunyt 1967. szeptember 24. (57 évesen)
Hága, Hollandia
Nemzetiség holland
Pályafutása
Fontosabb művei Ti bíró esetei
Robert van Gulik aláírása
Robert van Gulik aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert van Gulik témájú médiaállományokat.

Robert Hans van Gulik (hagyományos kínai: 髙羅佩; pinjin: Gāo Luópèi; magyar népszerű átírásban: Kao Lo-pej; Zutphen, 1910. augusztus 9.Hága, 1967. szeptember 24.) kiválóan képzett holland orientalista, diplomata, zenész és népszerű író. Legismertebbek a Ti (más változatban: Di vagy Dee) bíró nyomozásait bemutató detektívregényei, melyeknek főszereplőjét egy 18. századi kínai regényből kölcsönözte.

Élete[szerkesztés]

Robert van Gulik egy akkoriban a Holland Kelet-Indián (a mai Indonézia) állomásozó katonaorvos fiaként jött a világra. Igaz, ő Hollandiában született, de háromtól tizenkét éves koráig Batáviában (a mai Dzsakartában) élt családjával. Kiváló nyelvérzéke már fiatalkorában megmutatkozott. Gyerekfejjel elsajátította a kínai nyelv mandarin változatát és a kantoni nyelvjárást, valamint a maláj és a jávai nyelvet is. Hollandiában, a gimnáziumban az ógörög és a latin, majd a leideni egyetemen az orosz és a szanszkrit nyelvvel foglalkozott, valamint hasznos segítséget nyújtott professzorának, Christianus Cornelius Uhlenbecknek az amerikai feketeláb indián nyelv szótárának összeállításához. Későbbi utazásai során elsajátította a japán, a tibeti és az arab nyelvet is. 1935-ben szerzett PhD-fokozatot, majd kiváló tanulmányi előmenetelének és széles körű nyelvismeretének köszönhetően az egyetem elvégzése után holland diplomáciai szolgálatba lépett. Először Kínában, majd Japánban állomásozott. Amikor Japán 1941-ben hadat üzent többek között Hollandiának is, őt a követség többi tagjával együtt evakuálták. 1942-ben már a Csang Kaj-sek Csungkingban (pinjin: Chongqing) székelő nemzeti kormányát támogató diplomáciai testület titkára. 1943-ban feleségül vette egy mandzsu császári mandarin lányát, Suj Si-fangot (pinjin: Shui Shifangot 水世芳), akitől négy gyermeke született. A második világháború után visszatért Hollandiába, majd az Egyesült Államokba települt mint a washingtoni holland nagykövetség tanácsosa. Innen 1949-ben tért vissza Japánba, ahol négy évet töltött. Első könyveit is itt jelentette meg magánkiadásban.

Diplomataként 1965-ig még Új-Delhiben, Kuala Lumpurban és Bejrútban állomásozott. 1965-ben tért vissza Hollandiába. Korai halálát rák okozta, 1967. szeptember 24-én hunyt el egy hágai kórházban.

Ti bíró esetei[szerkesztés]

Amikor a második világháború alatt Csungkingban teljesített diplomáciai szolgálatot, kezébe került a Di gong an 狄公案 ("Di bíró esetei") című híres 18. századi kínai detektívregény. Mivel kedvelte a krimiket, úgy határozott, hogy lefordítja a könyvet angolra. A kötet Ti Zsen-csie (pinjin: Di Renjie 狄仁杰), azaz Ti bíró (630–700) három rejtélyes esetét tartalmazta. Van Gulikot annyira megragadta a legendás férfi személyisége, hogy elkezdte írni saját Ti bíró-sorozatát, húsz év alatt tizenhat kötetet. Gulik írás közben behatóan tanulmányozta a kínai büntetőjogot, közigazgatást és a jogi irodalmat is. Angolul írt, mert úgy gondolta, hogy ez jó alap lesz a kínai és japán fordításokhoz. A háború után, 1949-ben ismét Japánba helyezték, itt írta meg első önálló Ti bíró-könyvét, A kínai haranggyilkosságokat, amelynek nemcsak kínai és japán fordításban lett nagy sikere, de angolul és hollandul is. A diplomáciai szolgálat akárhová is szólította, a Ti bíró-sorozatot rendületlenül folytatta egészen a haláláig. A Tang-dinasztia idején, a hetedik századi Kínában játszódó detektívtörténeteket 39 országban 28 nyelven adták ki, és nagy sikerű tévésorozat és film is készült belőlük.

Egyéb munkái[szerkesztés]

Kínai barátai a Kao Lo-pej (pinjin: Gāo Luópèi) 髙羅佩 nevet adták neki, amelyet egész életében büszkén viselt. Napjait rendszerint a kínai szépírás, a kalligráfia gyakorlásával kezdte. A Ti bíró-sorozat mellett rendkívül termékeny tudományos szerző is volt: fordított színdarabot szanszkrit nyelvből, tanulmányt írt az ősi, kínai tus-dörzskövekről, a kínai és japán buddhista lókultúráról, a kora kínai zeneelméletről, a Ming-dinasztia kori erotikus színes nyomatairól és az ókori Kína szexuális szokásairól. Indiai állomáshelyén kiemelkedően fontos esszében vizsgálta a szanszkrit Siddam ábécé jelentőségét.

Művei[szerkesztés]

Ti bíró[szerkesztés]

Ti bíró alakját az író, Robert van Gulik, egy legendás, létező kínai történelmi személyről, Ti Zsen-csiéről (pinjin: Di Renjie 狄仁杰) mintázta, aki 630 és 700 között élt Kínában. A sorozatban az éles eszű, kivételes képességű Ti bíró bárhol is szolgálja a birodalmat, különböző vidékeken és különböző tisztségekben, mindenütt izgalmas, fordulatos bűnügyi feladványok egész sorát fejti meg, rablások, gyilkosságok és más bűntények rafinált tetteseit leplezi le és ítéli el. A főszereplőt, Ti bírót Robert van Gulik művelt férfiúként írja le, aki szereti az irodalmat, a verseket, a zenét és a művészetet, harmonikusan él a családjával, és jó gazdája nemcsak a rábízott hivatalnak, de háza népének is. Mindegyik kötet önálló, kerek egész, jól érthető önmagában is, miközben a teljes sorozat Ti bíró életútját is leírja, első kalandjától – mint kezdő járásfőnök – egészen karrierje csúcsáig, amikor már miniszterként szolgálja a császárt a fővárosban. Az egyes regények hűségesen követik a hagyományos kínai detektívtörténetek szerkezetét, minden könyvben három jól elkülöníthető szál, rejtély, bűnügy fut párhuzamosan, és ezeket kell végül a főhősnek, Ti bírónak megoldania. És a bíró meg is oldja. Akár eltűnt aranyrudakról, hajtűvel megölt áldozatokról, szerelmi gyilkosságokról van szó, akár hétköznapi tyúkperben kell döntenie, Ti bíró mindig megtalálja a megoldást, jó megfigyelőképességére, lélektani érzékére támaszkodva felkutatja a bizonyítékokat, elfogja és elítéli a tetteseket. A mozgalmas és cselekményes történetek bonyolítása közben az író felhasználja kivételes történelmi és helyismeretét, hogy élvezetes, plasztikus képet adjon a korabeli Kínáról, az emberekről, a hivatali, az előkelő és a köznapi életről.

Ti bíró esetei a megjelenés sorrendjében[szerkesztés]

  • Celebrated Cases of Judge Dee, translation of the Chinese Dee Goong An (1941–1948)
  • The Chinese Maze Murders (írta: 1950-ben, japánul megjelent: 1951-ben, angolul megjelent: 1956-ban)
  • The Chinese Bell Murders (írta: 1953–1956-ban, megjelent: 1958-ban)
  • The Chinese Lake Murders (írta: 1953–1956-ban, megjelent: 1960-ban)
  • The Chinese Gold Murders (írta: 1956-ban, megjelent: 1959-ben)
  • The Chinese Nail Murders (írta 1958-ban, megjelent: 1961-ben)
  • The Haunted Monastery (írta: 1958–1959-ben, megjelent: 1961-ben)
  • The Red Pavilion (írta: 1958–1959-ben, megjelent: 1961-ben)
  • The Lacquer Screen (írta: 1958–1959-ben, megjelent: 1962-ben)
  • The Emperor's Pearl (írta és megjelent: 1963-ban)
  • Vier vingers (1964), hollandul írt rövid történet, amely a The Morning of the Monkey kötetben jelent meg 1965-ben.
  • The Monkey and the Tiger rövid történetek (1965)
  • The Willow Pattern (írta és megjelent: 1965-ben)
  • Murder in Canton (írta és megjelent: 1966-ban)
  • The Phantom of the Temple (írta és megjelent: 1966-ban)
  • Judge Dee at Work, rövid történetek (írta és megjelent: 1967-ben)
  • Necklace and Calabash (írta és megjelent: 1967-ben)
  • Poets and Murder (írta és megjelent: 1968-ban)

Ti bíró esetei a cselekmény időrendjében[szerkesztés]

Ti bíró történetei a Tang-dinasztia idején, 663-tól 681-ig zajlódnak, ám az időrendi sorrend csak az összes mű ismeretében állapítható meg. Maga a szerző is csak utólag gondolt arra, hogy erre a történetiségre ügyeljen, attól függetlenül, hogy a regénysorozat egyes kötetét mikor írta és mikor játszódik.

  • 663 – Ti bírót kinevezik a képzeletbeli Penglaj körzet járásfőnökévé, amely valahol Északkelet-Kínában található.
    • The Chinese Gold Murders
    • "Five Auspicious Clouds", rövid történet, amely a Judge Dee at Work című kötetben olvasható
    • "The Red Tape Murder", rövid történet, amely a Judge Dee at Work című kötetben olvasható
    • "He Came with the Rain", rövid történet, amely a Judge Dee at Work című kötetben olvasható
    • The Lacquer Screen
  • 666 – Ti bírót kinevezik a képzeletbeli Hanjüan körzet járásfőnökévé, amely valahol az akkori főváros, Csang'an (a mai Hszi'an) közelében található.
    • The Chinese Lake Murders
    • "The Morning of the Monkey", rövid történet, amely a The Monkey and the Tiger című kötetben olvasható
    • "The Murder on the Lotus Pond", rövid történet, amely a Judge Dee at Work című kötetben olvasható
  • 666 – Ti bíró utazás közben megszáll egy kolostorban.
    • The Haunted Monastery
  • 668 – Ti bírót kinevezik a képzeletbeli Pojang körzet járásfőnökévé, amely valahol a mai Csiangszu tartományban, az egykori Nagy Csatorna mentén található.
    • The Chinese Bell Murders
    • "The Two Beggars", rövid történet, amely a Judge Dee at Work című kötetben olvasható
    • "The Wrong Sword", rövid történet, amely a Judge Dee at Work című kötetben olvasható
    • The Red Pavilion
    • The Emperor's Pearl
    • Poets and Murder
    • Necklace and Calabash
  • 670 – Ti bírót kinevezik a képzeletbeli Lanfang körzet járásfőnökévé, amely a Tang-kori kínai egyik határvidékének számított.
    • The Chinese Maze Murders
    • The Phantom of the Temple
    • "The Coffins of the Emperor", rövid történet, amely a Judge Dee at Work című kötetben olvasható
    • "Murder on New Year's Eve", rövid történet, amely a Judge Dee at Work című kötetben olvasható
  • 676 – Ti bírót kinevezik a képzeletbeli Pejcsou körzet járásfőnökévé, amely valahol a Tang-kori kínai messzi északi vidékén volt.
    • The Chinese Nail Murders
    • "The Night of the Tiger", rövid történet, amely a The Monkey and the Tiger című kötetben olvasható
  • 677 – Ti bírót kinevezik a Fővárosi Bíróság elnökévé Csang'anba.
    • The Willow Pattern
  • 681 – Ti bíró ekkor a Birodalmi Bíróság elnöke.
    • Murder in Canton

Két regény, a Poets and Murder és a Necklace and Calabash nem szerepel az időrendi listában. Mindkét történet abban az időszakban játszódik, amikor Ti bíró a Pojang körzet előjárójaként viselte hivatalát.

Ti bíró esetei magyarul[szerkesztés]

Jelentősebb tudományos munkái[szerkesztés]

  • A Blackfoot-English Vocabulary Based on Material from the Southern Peigans (Christianus Cornelius Uhlenbeckkel közösen), (Amszterdam, 1934)
  • The Lore of the Chinese Lute: An Essay in Ch'in Ideology (1941)
  • Hsi K'ang and His Poetical Essay on the Lute (1941)
  • Erotic Colour Prints of the Ming Period (magánkiadásban, Tokió, 1951)
  • Siddham: An Essay on the History of Sanskrit Studies in China and Japan (1956)
  • Chinese Pictorial Art, as Viewed by the Connoisseur (950 példányban jelent meg, Róma, 1958)
  • Sexual Life in Ancient China: A Preliminary Survey of Chinese Sex and Society from ca. 1500 B.C. Till 1644 A D. (1961)
  • The Gibbon in China: An Essay in Chinese Animal Lore (Leiden, 1967)

Irodalom[szerkesztés]

  • Janwillem van de Wetering; Robert van Gulik: Zijn Leven Zijn Werk; Loeb, Amsterdam, ISBN 90-6213-899-3 (Hardback, első kiadás: 1989)
  • Janwillem van de Wetering; Robert van Gulik: His Life His Work; Soho Press, Inc.; ISBN 1-56947-124-X
  • C.D. Barkman, H. de Vries-van der Hoeven; Een man van drie levens; Forum, Amsterdam, ISBN 90-225-1650-4 (1993)
  • Huysmans, M. (red.), Robert van Gulik 1910-2010, Zeeland NB (Boekerij De Graspeel) 2010, ISBN 978-94-90971-01-4

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]