Ritz Szálló (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Grand Hotel Ritz Budapest
Dunapalota
luxusszálloda
Az egykori Ritz Szálló fénykorában, 1916-ban
Az egykori Ritz Szálló fénykorában, 1916-ban
Település Budapest
Építési adatok
Építés éve 19101913
Megnyitás 1913
Lebontás éve 1945
Lebontás okaBudapest szovjet ostroma alatt megsemmisült
Építési stílus eklektikus
Tervező Fellner Sándor és Sós Aladár
Hasznosítása
Tulajdonos Ritz Hotel Development Company
Bérlő Dreher-konszern
Egyéb jellemzők
Emeletek száma 5
Liftek száma 3 személy, 4 teher

A Grand Hotel Ritz Budapesten, a Dunakorzó szállodasorán, az akkori IV. kerület (Belváros) Eötvös József terén (ma az V. kerület, Széchényi tér része), 1913 és 1945 között működött luxusszálloda volt.

Előzmények[szerkesztés]

A Dunapalota bankett-terme fénykorában, 1920-banː Magyar Elek, Gundel Károly, Tóth Árpád, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula...

A pesti rakpart déli szakaszát 1862–1866 között kiszélesítették a Duna rovására, az így létrejött Korzó északi részét lezáró (1879-től Eötvös) tér első épületét Stein Aurél (1862–1943) orientalista apja, Stein Náthán építési vállalkozó építtette fel 1867–1871 között. A hat csonkagúlában végződő, négyemeletes bérpalotát Gottgeb Antal tervezte. Az úttörő eklektikus stílusú ház északi homlokzatát felül az Oppenheimer Ignác által kőbe faragott hat kariatida díszítette.[1]

1891-ben Stein Náthán az épületet eladta a Magyar-Francia Biztosító Társaság Rt.-nek. A francia Braun Jacques éttermet nyitott a ház földszintjén. A biztosító sem tudta a palotát fenntartani, így 1895-ben továbbadta a pesti Duna-part többi szállodáját (Grand Hotel Hungária, Bristol, Carlton) is birtokló Illits József nagyvállalkozónak, aki pedig Szapáry Pál közbenjárására 1909-ben a Ritz Hotel Development Company londoni cégnek.

Története[szerkesztés]

A brit szállodalánc azonban a felújítás helyett az épület lebontása mellett döntött, majd Fellner Sándor és Sós Aladár építészek tervei szerint a helyére 1910–13 között felépíttette XVI. Lajos francia király (1754–1793) stílusában ötemeletes luxusszállodáját. A grand hotel semmiben sem maradt el a cég párizsi nagyszállójától, a kor minden luxusával el volt látva. 120 lakosztálya vendégeit olvasószoba, fogadás- és bankett-terem, téli- és tetőkert, kávéház, étterem, bár, grillszoba, központi fűtés, valamint három személy- és négy teherlift szolgálta. Vásárhelyi Károly igazgató szakszerű irányítása ellenére 1916-ban a luxushotel csődbe ment az első világháború miatt fellépő recesszióban.

A Dreher-konszern kezébe került szálloda Dunapalota néven tovább működött. A szálloda azonban 1945. január 15-én bombatalálattól lángra kapott és több napon át lobogva végül teljesen kiégett. Romjait 1947-ben eltakarították. 1981-től a Fórum Hotel (ma InterContinental Budapest szálloda) áll a helyén. A Ritz-Carlton 2016 áprilisában az Erzsébet téren újra megnyitotta ötcsillagos szállodáját.[2]

Utcakép ostrom után, balról a Lloyd Biztosító palotája a Ritz felől nézve, 1945

Jelentősebb lakói[szerkesztés]

Állandó lakója volt gróf Pálffy-Daun József országgyűlési képviselő, aki 1931-ben túlélte a borzalmas biatorbágyi merényletet, gróf zsombolyai Csekonics Pál földbirtokos és 1935-től Karl Hohenlohe-Oehringen herceg. Abban az évben itt szállt meg a walesi herceg, a későbbi VIII. Eduárd brit király (1894–1972). Rendszeres vendége volt a Magyarországra több ízben (1910, 1927, 1935) is ellátogató Jagatjit Singh Bahadur (1872–1949) kapurthalai maharadzsa. Nevezetes vendégei között Arnold J. Toynbee (1889–1975) világhírű történész; Sir Richard Winn Livingstone (1880–1960) klasszika-filológus; Sir Emest Barker (1874–1960) politológus, a londoni King’s College vezetője; gróf Robert d'Harcourt (1881–1965) második világháborús francia ellenállás ideológiai irányítója; Jacques de Lacretelle (1888–1985) világhírű író; George Creel (1876–1953) Kalifornia állam kormányzója, az amerikai propagandagépezet megteremtője és Rabindranáth Tagore (1861–1941) irodalmi Nobel-díjas költő-író, aki balatonfüredi gyógykezeltetése mellett itt szállt meg.

Érdekesség[szerkesztés]

A Grand Hotel Dunapalota étterme még a pesti oldal 1944–1945-ös szovjet ostroma vége előtt pár nappal is fogadott vendégeket. A pincérek némiképp mérsékeltebb eleganciával, de kiváló modorban szolgálták fel a lakosoknak és a Budára menekülő katonáknak a francia borokat és pezsgőket, valamint az ezüsttálakon szervírozott rizibiziket.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ilyen is volt: 1907 Hotel Ritz
  2. Zubreczki Dávid: Megnéztük Budapest legújabb luxusszállodáját – A korábbi Le Méridien ma Ritz-Carltonként nyílt meg. Urbanista blog. index.hu, 2016. április 12. (Hozzáférés: 2017. december 4.)

Források[szerkesztés]