Ritoók Zsigmond (orvos)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ritoók Zsigmond
Született Ritoók Zsigmond Kálmán
1870. január 5.
Nagyvárad
Elhunyt 1938. október 1. (68 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
belgyógyász

Ritoók Zsigmond (Nagyvárad, 1870. január 5.Budapest, 1938. október 1.) orvos, belgyógyász.

Életpályája[szerkesztés]

Ritoók Zsigmond és Ungvári Berta fia. A budapesti egyetemen szerzett orvosi diplomát 1893-ban. 1893 és 1895 között Korányi Frigyes báró mellett gyakornok, majd 1902-ig ugyancsak Korányi Frigyes mellett tanársegéd volt. 1910-ben egyetemi magántanár, 1911-ben közkórházi főorvos (1935-ig), 1931-ben egyetemi címzetes rendkívüli tanár, 1933 és 1935 között a fővárosi kórházak központi igazgatója, 1903 és 1938 között az Igazságügyi Orvosi Tanács tagja, 1917-től jegyzője volt.

Unokája Ritoók Zsigmond klasszika-filológus, egyetemi tanár.

Házastársa Tormay Mária Emma volt, akivel 1898. október 19-én Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.[1]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Adatok az arterio-sclerosis aetiologiai viszonyaihoz (Orv. Hetil. 1896. 45 - 49. sz.);
  • A szívzörejek diagnosztikus értékéről (Klinikai Füz. 1899. nov.);
  • Adatok az Oliver - Cardarelli-féle tünet jelentőségéhez (Orv. Hetil. 1900. 38. sz.);
  • Vitás kérdések az endocarditisek pathogenesisében (Orv. Hetil. 1906. 1. sz. németül: Zeitschrift für klinische Medizin, 1907. 1 - 2. sz.);
  • A verőérrendszer hypoplasiája (Orv. Hetil. 1906. 41. sz.);
  • Az élőbeli vérnyomásmeghatározás értékéről (Orv. Hetil 1909. 34. sz.).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]