Rienz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rienz
Rienza
A Rienz Kiensnél
A Rienz Kiensnél
A Rienz Brunecknél
A Rienz Brunecknél
Közigazgatás
Országok  Olaszország, Dél-Tirol
Régió Flag of Trentino-South Tyrol.svg Trentino-Alto Adige
megye Bolzano autonóm megye
Települések Toblach (Dobbiaco),
Bruneck (Brunico),
Kiens (Chienes),
Brixen (Bressanone)
Földrajzi adatok
Hossz80.9 km
Forrásszint2180 m
Vízhozam60 m³/s
Vízgyűjtő terület2143 km²
Forrás Zinnenplateau
é. sz. 46° 38′ 03″, k. h. 12° 17′ 54″
Torkolat Eisack (Isarco)
é. sz. 46° 42′ 48″, k. h. 11° 39′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 48″, k. h. 11° 39′ 39″
Elhelyezkedése
A Rienz folyó (fekete) az Etsch (kék) vízrendszerében, Dél-Tirol térképén
A Rienz folyó (fekete) az Etsch (kék) vízrendszerében, Dél-Tirol térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Rienz témájú médiaállományokat.

A Rienz (olaszul: Rienza folyó Észak-Olaszországban, a dél-tiroli Dolomitokban. A Sexteni-Dolomitokban, a Drei Zinnen lábánál ered, a Höhlenstein-völgyön és a nyugati Puster-völgyön át Brixen városban az Eisack (Isarco) folyóba ömlik.

Földrajzi fekvése[szerkesztés]

A Rienz forrása a Drei Zinnen alatti tavaknál
A Rienz forrása a Drei Zinnen alatti tavaknál

A Rienz egy hegyi folyó Dél-Tirol északi részén. A Sexteni-Dolomitokban, Toblach község közigazgatási területén ered. Forrása a Drei Zinnen-hegycsoportot körülvevő fennsíkon, a Zinnen-platón (Zinneplateau) található, a hármas sziklatorony lábánál fekvő kis tengerszemek csoportjában található, 2180 méter tszf. magasságban. A Rienz itt még kis hegyi patakként nyugat felé ereszkedik a Rienz-völgyben a Höhlenstein-völgy (Landro-völgy) felé, a Drei Zinnen Natúrpark területén. Ezután a Höhlenstein-völgyet követi északnak, Toblach felé, mellette az SS-51 főút halad. Átlép a Fanes-Sennes-Prags natúrpark területére. Toblach előtt 9 km-re, a patak bal (nyugati) partján fekszik a naßwandi osztrák–magyar katonatemető, első világháborús emlékhely. Toblachnál a Rienz belép a Puster-völgybe, ezt követve ismét nyugati irányban folyik, és a forrástól számítva mintegy 81 km megtétele után, 550 méter tszf. magasságban Brixen városában az Eisack folyóba torkollik. Mivel az Eisack vízhozama nagyobb a Rienzénél, ezért helyesebb a két folyó összefolyásáról beszélni. A két folyó találkozásánál építették a kettős Widman-hidat. Hatalmas vízgyűjtő területe (2143 km²) és nagy vízhozama révén a Rienz az Eisack folyó legnagyobb mellékfolyója.

Fontosabb helységek a Rienz folyó mentén Toblach, Bruneck, Kiens, Brixen.

Az Eisack (balról) és Rienz (jobbról) összefolyása, Brixen
Az Eisack (balról) és Rienz (jobbról) összefolyása, Brixen

A Rienzbe torkolló fontosabb hegyi patakok: bal oldalon a Gader-patak (Gaderbach) és a Pragsi-patak (Pragser Bach), jobb oldalon az Ahr (a Rienznél is nagyobb vízhozammal), a Gsiesi-patak (Gsieser Bach), Antholzi-patak (Antholzer Bach), a Wielen-patak (Wielenbach), Pfunderi-patak (Pfunderer Bach).

A Höhlenstein-folyó északi végén, Toblach határánán a Rienz egy természetes tavat (Toblachi-tó, Toblachersee) keresztez. Alsóbb szakaszán két mesterséges, duzzasztott tavat létesíttek Olangnál és Mühlbachnál.

Nevének eredete[szerkesztés]

Kora középkori forrásokban a Rienz folyót, fő mellékfolyójával, az Ahr-ral együtt még „Pirra” névvel jelölték. Így például Karintiai Arnulf keleti frank király által 893-ban kiadott oklevélben így szerepel: „ad fluvium Pirra nuncupatum”.[1] A régi név csak a 11. század során tűnt el, helyette a „Rienz” nevet kezdték használni, amelyet eredetileg csak a folyó forrásközeli, legfelső szakaszára, a „Fekete Rienz”-re (Schwarze Rienz) alkalmaztak.[2]

Hasznosítás, sport[szerkesztés]

A Rienz folyó szintje a folyó teljes hosszában szabályozva van, kivezetésekkel és duzzasztóművekkel. Utóbbiak elektromos energiát termelnek. A folyamszabályozás révén a korábban rendszeresen pusztító árvizek megszűntek.

A Rienz felső és középső szakasza sűrűn lakott vidéken, megművelt földeken között folyik. Alsó szakasza, Mühlbachtól (Rio di Pusteria) lefelé a természetes környezet jobban megmaradt, a folyó egy szűk, erdős szakadékvölgyön áttörve jut el az Eisackhoz. A Rienz-szakadékot jelzett turistautak hálózzák be, és kedvelik a vadvízi evezősök is.[3][4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Martin Bitschnau – Hannes Obermair. Tiroler Urkundenbuch, II. Abteilung: Die Urkunden zur Geschichte des Inn-, Eisack- und Pustertals. Bd. 1: Bis zum Jahr 1140. Innsbruck: Universitätsverlag Wagner, 81–84 Nr. 112. o. (2009) 
  2. Egon Kühebacher.szerk.: Landesdenkmalamt Bozen: Die geschichtlich gewachsenen Namen der Täler, Flüsse, Bäche und Seen, Die Ortsnamen Südtirols und ihre Geschichte, Band 2. Athesia, 264-265. o. (1995). ISBN 88-7014-827-0 
  3. Durch die Rienzschlucht nach Rodeneck. Rundwanderung von Mühlbach durch die Rienzschlucht nach Rodeneck und über die Dörferrunde zurück. (német nyelven). pustertal.org. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
  4. Paddeln auf der Rienz. Die Rienz auf dem Wildwasser-Portal 4-Paddlers. (német nyelven). 4-paddlers.com. [2018. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 20.)

Kapcsolódó információ[szerkesztés]

Commons:Category:Rienz
A Wikimédia Commons tartalmaz Rienz témájú médiaállományokat.