Richard Feder

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Richard Feder
SzületettDavid ben Ješajahu
1875. augusztus 26.[1][2][3][4][5]
Václavice[1][2]
Elhunyt1970. november 18. (95 évesen)[1][2][3][4][6]
Brno[1][2][4][6]
Állampolgárságacsehszlovák
Foglalkozásarabbi
Tisztségefőrabbi (1961. április 16. – 1970. november 18., Czech lands)
Kitüntetései
  • Tomáš Garrigue Masaryk-rend
  • Brno díszpolgára (2003)[7]
SírhelyeBrnói zsidó temető (12/1/34)[6][8]
A Wikimédia Commons tartalmaz Richard Feder témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Emléktábla egykori otthonának falán

Richard Feder (Václavice, 1875. augusztus 26. – Brno, 1970. november 18.) cseh tudós, rabbi, a theresienstadti tábor foglya, műfordító és író.

Élete[szerkesztés]

Egy német-zsidó iskolába járt Benešovban, majd a prágai piarista gimnáziumban érettségizett. Ezután Bécsben tanult filozófiát, majd a városban járt rabbiszemináriumba. 1896 és 1903 között a Héber Irodalom Fordító Intézetében tanult. Történelmi műveket írt a zsidó közösségek történetéről, valamint számos tankönyvet és népszerű tudományos munkát a zsidó hitről.[9][10]

Az 1903-as rabbivá való kinevezése után először Kojetínben, majd Lounyban és Roudnice nad Labemben dolgozott, míg végül 1917-ben Kolínba került, ahol 1917–1942 és 1945–1953 között a kolíni zsidó hitközség rabbijaként szolgált. Tanított a Kolíni Kereskedelmi Akadémián is.[10][11]

A német csapatok bevonulása után felismerte a zsidó lakosságra leselkedő veszélyt, ezért megpróbálta megszervezni a zsidók emigrációját egy olyan országba, amely nem állt a nemzetiszocialisták irányítása alatt. 1939. április 26-án levelet írt a Szociális és Egészségügyi Minisztériumnak, amelyben felvázolta a zsidók tömeges kivándorlására vonatkozó elképzeléseit. A levélben már javasolta az első szervezési lépéseket, és egy körülbelül 500 zsidóból álló csoportról beszélt a városból.[12] Ezek közül a tervek közül azonban egyiket sem sikerült megvalósítani (amelyek közül a Francia Guyanába való kivándorlás volt a legígéretesebb).[10][13]

1942-ben, majdnem 67 éves korában, a Prágától északra fekvő theresienstadti koncentrációs táborba deportálták. Túlélte a fogságot, és 1945-ös felszabadulása után ismét átvette Kolínban rabbihivatalát. 1953-ban Brnóba küldték, ahol először a brnói morva-sziléziai regionális rabbi, majd 1961-ben regionális főrabbi lett, és ebben a tisztségben 17 évig, haláláig maradt.[14]

1947-ben megírta a Židovská tragedie című könyvét, amely az egyik első publikáció a csehszlovákiai soáról. Ez egyike azon kevés beszámolóknak, amelyek egy rabbi koncentrációs táborban szerzett tapasztalatairól szólnak. Moritz Reininghaus újságíró az alábbiakat mondta egy 2006-os potsdami felolvasóest alkalmával: Bár a szerző nagyrészt tartózkodik attól, hogy leírja saját szélsőséges élményeit, például a fizikai fájdalmakat, szövegével sikerül lerombolnia egy hazugságnak is nevezhető legendát. Mint ismeretes, a nemzetiszocialista propaganda a Theresienstadti „gettót” arra akarta felhasználni, hogy az egész világgal elhitesse, hogy a zsidókkal rendkívül humánusan bánnak. Nemcsak a Vöröskeresztet tévesztették meg, hanem gyakran maguk az üldözöttek is azt hitték, hogy ez egy biztonságos hely az idősek és kiváltságosok számára. Gyakran az utolsó pénzüket is odaadták, hogy eljöhessenek a „mintavárosba”.[15]

Családja[szerkesztés]

Feder az egész családját elvesztette a holokauszt során. Fiát, Viktort 1942. április 28-án a Zamośći gettóba deportálták, ahol végül meggyilkolták. Felesége, Hilda 1942. december 24-én hunyt el Theresienstadtban. Fiát, Evžent és menyét, Růženát, valamint két és fél éves fiukat, Josefet 1944. május 15-én Auschwitzba deportálták és ott meggyilkolták. Lányát, Ruthot és annak férjét, Pavel Hellert és 15 éves fiukat, Waltert 1944. október 28-án Auschwitzban ölték meg.[16][17][18][19]

  • Hilda Federová, felesége
    Hilda Federová, felesége
  • Evžen Feder, fia
    Evžen Feder, fia
  • Josef Feder, unokája
    Josef Feder, unokája
  • Růžena Federová, menye
    Růžena Federová, menye

Művei[szerkesztés]

  • Židé a křesťané (1919)
  • Hebrejská učebnice (1923)
  • Židovská tragédie <Die jüdische Tragödie>, Kolín 1947
  • Kolínští židé (historická skizza) <Kolíni zsidók, történelmi vázlat>, in: Českožidovský kalendář (1927/28), 197–207
  • Sinaj (učebnice židovského náboženství) (1955)
  • Religiöses Leben in Theresienstadt, in:Theresienstadt, hg. vom Rat der jüdischen Gemeinden in Böhmen und Mähren, Wien 1968
  • Židovské besídky. Kniha první. Pro zábavu a poučeni dospělejší mládeže židovské Ph.Dr. Richard Feder, Rabin.
  • Jüdisches Unterhaltungsbuch, I. Band. Für die Unterhaltung und Belehrung der erwachsenen
  • Geschichte der Juden in Olfen: Jüdisches Leben im katholischen Milieu einer Kleinstadt, Braunschweig, 1879
  • Jüdische Tragödie – letzter Akt, Potsdam : Verl. für Berlin-Brandenburg, 2004, Dt. Ausg., 1. Aufl.
  • Haleluja. Hebrejská řeč (1936) Reprint 2006 (ISBN 80-86057-39-9)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d Rabíni naší doby, 275
  2. ↑ a b c d Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  3. ↑ a b Encyklopedie dějin města Brna (cseh nyelven)
  4. ↑ a b c The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  5. ↑ Database of the Terezín Memorial. (Hozzáférés: 2021. március 15.)
  6. ↑ a b c Documentation of Jewish cemeteries in Moravia and Silesia. (Hozzáférés: 2021. november 5.)
  7. ↑ https://www.brno.cz/obcan/vyznamne-osoby-a-vyroci/cestni-obcane-mesta-brna-od-r-1990/
  8. ↑ BillionGraves (angol nyelven)
  9. ↑ Peter Landesmann: Rabbiner aus Wien. Böhlau Verlag Wien, 1997, ISBN 9783205983439, S. 243. korlátozott előnézet a Google Könyvekben
  10. ↑ a b c Richard Feder, Lebenslauf auf holocaust.cz, online auf: www.holocaust.cz/.../feder
  11. ↑ Gershon David Hundert: The YIVO encyclopedia of Jews in Eastern Europe. Yale University Press, 2008, ISBN 9780300119039 korlátozott előnézet a Google Könyvekben
  12. ↑ Dopis rabína Richarda Federa Ministerstvu sociální a zdravotní správy ve věci vystěhování kolínských Židů (Brief des Rabbiner Richard feder an das Ministerium für Soziales und Gesundheit...), 26. April 1939, online auf: holocaust.cz/.../zidu
  13. ↑ Richard Feder: Židovská tragédie: dějství poslední (The Jewish Tragedy: The Final Act), 1947, hier zitiert aus dem AusschnittMezi okupací a deportací, online auf: holocaust.cz/...deportaci
  14. ↑ PhDr. Richard Feder, Lebenslauf in der Internetová encyklopedie dějin města Brna (Online-Enzyklopädie der Stadt Brünn), online auf: encyklopedie.brna.cz/...
  15. ↑ Theresienstadt - Kultur in Potsdam. pnn.de. (Hozzáférés: 2014. december 30.) Archiválva 2017. május 17-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2017. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 12.)
  16. ↑ holocaust.cz: HILDA FEDEROVÁ, abgerufen am 14. April 2017
  17. ↑ holocaust.cz: VIKTOR FEDER, abgerufen am 14. April 2017
  18. ↑ holocaust.cz: EVŽEN FEDER, abgerufen am 14. April 2017
  19. ↑ holocaust.cz: RUTH HELLEROVÁ, abgerufen am 14. April 2017

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Richard Feder című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Zuzana Peterová: Richard Feder. Michael Philipp Verlag. Verlag für Berlin-Brandenburg, Potsdam 2004. Serien: Schriftenreihe des Wilhelm-Fraenger-Instituts Potsdam, Bd. 7. G plus G, Prag 2004.

További információk[szerkesztés]

  • Richard Feder a Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtárának katalógusában
  • Richard Feder a Német Nemzeti Könyvtár katalógusában
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Richard_Feder&oldid=26686855”