Ribes de Freser
| Ribes de Freser | |||
| Vasútállomás | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Autonóm közösség | Katalónia | ||
| Tartomány | Girona | ||
| Comarca | Ripollès | ||
| Rang | község Katalóniában | ||
| Hivatalos nyelv | katalán | ||
| Székhely | Ribes de Freser | ||
| Polgármester | Marc Prat Arrey | ||
| Irányítószám | 17534 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1841 fő (2025)[1] | ||
| Népsűrűség | 48,8 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 912 m | ||
| Terület | 41,88 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Ribes de Freser weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ribes de Freser témájú médiaállományokat. | |||

Ribes de Freser (IPA: [ˈr:ibəs dəfrəˈzer]) (spanyolul: Ribas de Freser) önkormányzattal rendelkező település Ripollès megyében, Katalóniában, Spanyolországban. A Riu Freser, Riu Rigard és Riu Segadell folyók összefolyásánál található, 14 km-re északra Ripolltól. Jól ismert ásványvízéről, papírgyáráról és tejtermékeiről, valamint fontos turisztikai központ. Egy fogaskerekű vasút indul a városból Queralbsba és a Núriai kegyhelyre, mely a Núriai-völgyben (Vall de Núria) halad. A város a Barcelonát Puigcerdàval összekötő fő közlekedési útvonal (az N-152 út és a RENFE vasútvonal) mentén fekszik .
Demográfia
[szerkesztés]A városka az '50-es években volt lakosságszámot tekintve a csúcson (3564 fő 1950-ben), azóta a lakosság száma kissé csökkent, napjainkban az állandó lakosok száma 2000 fő körül becsülhető (2044 fő 2005-ben). A település 41,88 km²-en fekszik, így népsűrűsége 48,8 fő km²-enként.
A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 813 | 1466 | 3957 | 3042 | 2590 | 2044 | 1930 | 1818 | 1760 | 1841 |
| 1717 | 1887 | 1936 | 1960 | 1986 | 2005 | 2010 | 2015 | 2020 | 2025 |
Látnivalók
[szerkesztés]- Ribes vára (Castell de Ribes) egy középkori, félköríves, háromszintes erődítmény.
- Santa Maria de Ribes : az 1035-ből származó templomot 1936-ban lerombolták, majd rekonstruálása 1945-46-ban történt meg. Az eredetiből három apszis maradt fenn.
- A környék (Vall de Ribes) rendkívül gazdag XI-XII. századi román stílusban épült templom(rom)okban (pl. Brugera, Campelles, Dòrria, Fornells de la Muntanya, Nevà, Pardines, Planoles, Queralbs, Toses, Ventolà).
A városka környéke nyáron a hegy- és sziklamászók kedvelt célpontja, télen pedig a közeli síparadicsom vonzza a látogatókat.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Municipal Register of Spain of 2025
Irodalom
[szerkesztés]- Panareda Clopés, Josep Maria; Rios Calvet, Jaume; Rabella Vives, Josep Maria (1989). Guia de Catalunya, Barcelona: Caixa de Catalunya. ISBN 84-87135-01-3 (spanyol). ISBN 84-87135-02-1 (katalán).

