Közönséges vörös mangrove
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) A növény légzőgyökerei
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Rhizophora mangle L. | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Közönséges vörös mangrove témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges vörös mangrove témájú médiaállományokat és Közönséges vörös mangrove témájú kategóriát. |
A közönséges vörös mangrove (Rhizophora mangle) a Malpighiales rend Rhizophoraceae családjának névadó faja.
Előfordulása[szerkesztés]
A Föld mindkét felén megtalálható kb. a 28-as szélességi körökig, tehát a szubtrópusokon és trópusokon is.
Megjelenése, felépítése[szerkesztés]
Erős gyökerei jól belekapaszkodnak a homokos vagy agyagos talajba azért, hogy a hullámok ne sodorják el. Az árapályöv lakójaként gyökerei naponta több óráig a víz alatt vannak. A mangrovék jellegzetes képét ezért az elöntés szintje felett növő légzőgyökerek adják. Ezek akadályozzák meg, hogy a fa a dagálytól megfulladjon.
Ha megfelelő az élőhelye, a vörös mangrove 24 méter magasra is megnőhet, azonban átlagos magassága csak 6,1 méter. Kérge vastag és szürkésbarna. Elliptikus levelei 7,6-13 centiméter hosszúak és 2,5-5,1 centiméter szélesek; a szélük sima. A levél felfelé forduló része sötétebb zöld, mint fonáka. Világossárga virágai tavasszal nyílnak.
Életmódja[szerkesztés]
A legfőbb élőhelyei a brakkvizes és sós mocsarak. Ezt csak kevés növény viseli el, így a vörös mangrove egy sajátos ökoszisztéma, az úgynevezett mangroveerdő egyik karakterfaja. Leggyakrabban az alábbi fajokkal társul:
Ez a növény igen fontos faja Florida, Louisiana és Texas államok tengerparti ökoszisztémáinak. A Schinus terebinthifolius nevű növényfaj térhódítása veszélyezteti a vörös mangrovét éppen úgy, ahogy a vörös mangrove veszélyezteti a Hawaii őshonos tengerparti növényeit. Hawaiiban egyfajú, sűrű erdőket alkot.[1] A vörös mangroveerdők ívó-, fészkelő-, de vadászhelyei egyes halaknak, madaraknak és krokodiloknak.
Szaporodása[szerkesztés]
Sarjadzással szaporodik. Sarjadzáskor az anyasejten egy dudor ("bimbó") keletkezik, amelybe az anyasejt citoplazmájának egy része és a kettévált sejtmag egyik fele átvándorol. Amint a bimbó egy bizonyos nagyságot elér, leválik az anyasejtről és önálló életet kezd. Miután az „új fa” levált az anyafáról, beesik a vízbe, amely addig sodorja, amíg el nem ér egy sekély vizű iszapos tengerparti vagy torkolati részt. Az „új fa” egy tokszerű képződményben „utazik.” Az „utazás” több, mint egy évet is tarthat. A kis fának nincs „gyermekkora”; még mielőtt leszakadt volna az anyafáról, úgy élt, mint egy kifejlett fa, csak kisebb méretben. A növény kétnemű és képes akár magát is megtermékenyíteni, vagy a szél segítségével más fákkal szaporodik.
Érdekességek[szerkesztés]
A közönséges vörös mangrove a venezuelai Delta Amacuro szövetségi állam címerfája. Tongában ebből a növényből festéket nyernek ki, amellyel a hagyományos, kéregből készült ruhákat festik meg.
Képek[szerkesztés]
-
Az angliai Kew Gardens-ban -
A légzőgyökere -
levelei, -
virágai, -
és sarjai -
Szárított sarjai -
-
Mauin és -
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Allen, J.A., 1998. Mangroves as Alien Species: The Case of Hawaii. Global Ecology and Biogeographical Letters 7:61-71
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Rhizophora mangle című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
