Rhône-vidéki bucó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Rhône-vidéki bucó
A hal a természetes élőhelyén
A hal a természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei)
Öregcsalád: Percoidea
Család: Sügérfélék (Percidae)
Alcsalád: Luciopercinae
Nem: Bucó (Zingel)
Cloquet, 1817
Faj: Z. asper
Tudományos név
Zingel asper
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Aspro apron Siebold, 1863
  • Aspro vulgaris Cuvier, 1828
  • Perca asper Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rhône-vidéki bucó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rhône-vidéki bucó témájú kategóriát.

A Rhône-vidéki bucó (Zingel asper) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A Rhône-vidéki bucó csak a Rhône környékének tiszta és oxigéndús vizeiben él, a Rhône és mellékfolyói, például Doubs.

Ezt a halat az élőhelyének pusztítása és a vízszennyeződés veszélyezteti.

Megjelenése[szerkesztés]

A hal testhossza 15 - 20 centiméter, legfeljebb 22 centiméter. Súlya legfeljebb 100 gramm. 70 - 80 apró, fésűs pikkelye van egy hosszanti sorban. Kopoltyúfedőinek hátulsó szegélyén erős tüske található, az elő-kopoltyúfedő hátulsó szegélye fogazott. Úszóhólyagja teljesen visszafejlődött. 43-45 csigolyája van.

Életmódja[szerkesztés]

A kövek között tartózkodik a sekély partmenti részeken. Állandó szálláshelye van. Csak a szürkület beálltával indul táplálékot keresni. Tápláléka férgek, vízirovarok, apró puhatestűek, emellett halikra és ivadék is.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget 2-4 évesen éri el. Március - áprilisban ívik. A 2,2 milliméter átmérőjű ikrák, 13 Celsius-fokos hőmérsékletnél, 14 nap alatt kelnek ki. Az ivadék, amig 2,5 centiméternél kisebb, a kavicsok között él és táplálkozik.

Források[szerkesztés]