Reverzibilis számítás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A reverzibilis számítás egy számítási modell. Egy folyamatot fizikailag reverzibilisnek tekintünk, ha nem növeli a fizikai entrópiát. Az ezt teljesítő áramköröket töltés-helyreállító logikának vagy adiabatikus logikának is nevezik.

Ennek alapján elvileg energiaveszteség nélküli számítógép is létrehozható. Ennek az a feltétele, hogy mind a számítógépet alkotó kapuk, mind pedig az általuk elvégzendő műveletek reverzibilisek legyenek.

Ezzel szemben áll az irreverzibilis számítás, amelynél a kimenetből nem lehet egyértelműen rekonstruálni a bemenet értékét.

Reverzibilis áramkörök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A logikai kapuk közül az inverter reverzibilis, mivel a kimenetből egyértelműen meghatározható a bemenet. A XOR kapu nem reverzibilis, de van egy reverzibilis változata, a vezérelt-NEM kapu.

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrásművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • J. von Neumann, Theory of Self-Reproducing Automata, Univ. of Illinois Press, 1966.
  • P.M.B. Vitanyi, Time, space, and energy in reversible computing, Proceedings of the 2nd ACM conference on Computing frontiers, 2005, 435–444.
  • R. Landauer, "Irreversibility and heat generation in the computing process," IBM Journal of Research and Development, vol. 5, pp. 183-191, 1961.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reverzibilis számítás (angolul)