Rettenetes nyílméregbéka

Rettenetes nyílméregbéka
	Természetvédelmi státusz
	Veszélyeztetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Kétéltűek (Amphibia);
Rend:	Békák (Anura);
Alrend:	Neobatrachia;
Család:	Nyílméregbéka-félék (Dendrobatidae);
Alcsalád:	Dendrobatinae;
Nem:	Phyllobates;
Faj:	P. terribilis;
Tudományos név
	Phyllobates terribilis; Myers, Daly & Malkin, 1978
Szinonimák
	;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Rettenetes nyílméregbéka témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Rettenetes nyílméregbéka témájú médiaállományokat és Rettenetes nyílméregbéka témájú kategóriát.

A rettenetes nyílméregbéka (Phyllobates terribilis) a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, ezen belül a nyílméregbéka-félék (Dendrobatidae) családjába tartozó faj.^[1] Egyesek terráriumban tartják, ilyenkor az állat által termelt méreg mennyisége csökken.^[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Kolumbia területén honos.^[3]

Megjelenése[szerkesztés]

A legerősebb mérgű békafaj. Mérge elegendő tíz ember vagy 20 000 egér megmérgezéséhez. A kifejlett nőstények 40-50 milliméter hosszúak, a hímek ennél valamivel kisebbek 38-45 milliméteres testhosszukkal. Általában élénksárga színűek, de lehetnek narancsos vagy szürkés árnyalatúak.^[2]

Életmódja[szerkesztés]

Talajlakó élőlény, elsősorban hangyákkal táplálkozik. Egyesek szerint az ezen hangyafajok által termelt mérgező anyagok szükségesek ahhoz, hogy az állat bőre mérget válasszon el.^[2]

Szaporodása[szerkesztés]

A hím, ha szaporodásra képes, azaz petéktől domborodó testű nőstényt lát, néhány másodpercig tartó trillázó hangot ad ki, ennek a neve távoli hívó hang. A nőstény 5-25 petét rak le a párzást követően.